Török Ádám szerint jobbára csak az általánosságok szintjén alakult ki egyetértés a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal tagjai között az elmúlt másfél évben. A 2007 elején megtervezett új adóstratégiák különböző műhelyekben születtek és többnyire egymással ellentétes megoldásokat tartalmaztak. Bár az elképzelések mindegyik elmozdulást jelentett volna a tehetetlenségből, végül mindegyik a fiókban végezte.
Az MTA rendes tagja a Figyelő ben olvasható elemzésében leszögezi: még az első látásra rokonszenvesnek tűnő javaslatok sem mindig használhatóak a magyar gazdasági viszonyok között. Igaz ez például az ingatlanadóra is, amely fejlett és jól működő adórendszerű országokban a vagyonadó egyik fontos formája. Az ingatlanadó hazai bevezetése ellen Magyarország tekintetében több ellenérv is szól. Az egyik, hogy a hazai lakóingatlan-állomány felmérése rendkívül költséges lenne. Emellett a tulajdonosok jövedelem-viszonyai és lakásaik értéke gyakran ellentmondásban állnak egymással, hiszen a tanácsi bérlakásokat a kilencvenes években jutányos áron vásárolták meg a ma kisnyugdíjból élő idős emberek. Emiatt a rendszerbe jelentős szociális kivételeket kéne építeni. Fontos tényező az is, hogy a tisztességesen adózók számára méltánytalan a megszerzett vagyon adóztatása.
Török Ádám leszögezi: 2008 nyarán igen kicsi az esély az adórendszerrel kapcsolatos megegyezésre, mivel a szakértők körében egyetlen elem sorsát illetően sincs konszenzus. A megállapodást a közgazdász szerint három tényező késlelteti. A nemzetközi gazdasági szervezetek nem támogatnak semmilyen adócsökkentést, amíg az veszélyeztetheti a konvergenciaprogramot. Bár a vállalkozók körében népszerű az adó- és járulékcsökkentés ötlete, a szakemberek egy része ennek kapcsán a jóléti rendszer ellehetetlenülésétől tart. Ezek a közgazdászok azzal érvelnek, hogy a nagy termelékenységű munkaerő létrehozásához nagyvonalú ellátórendszer szükséges, amelyre pénzt is érdemes áldozni.
Az akadémikus szerint az adóreform megvalósulásának nem csak a koalíció felbomlása szab gátat, hanem más politikai tényezők is. Az eddig kidolgozott javaslatok az adórendszer egészét érintették: az adott pontokon végrehajtott csökkentéseket más területen elképzelt tehernöveléssel egyensúlyozták ki. Az adóreformmal kapcsolatos elgondolások kiindulópontja volt, hogy ne romoljon a költségvetés egyensúlya. Az elmúlt időszakban azonban kiderült, hogy nem csak a költségvetés kiadási, de a bevételi oldala is politikai kérdés, a kormányzat nem vállalja fel a társadalmilag népszerűtlen reformokat.
A szakértő szerint nem tartható sokáig, hogy a szakma adóreformot követel, annak minimumáról azonban nem képes megállapodni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.