Lehagyták Magyarországot, az ország a politika foglya lett

Veres János a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) rendezvényén beszélt a magyar gazdaság előtt álló feladatokról, abból az alkalomból, hogy a legnagyobb iparvállalatok vezetőit tömörítő szervezet megjelentette legújabb, immár tizedik éves jelentését a magyar gazdaságról, az üzleti környezet alakulásáról.

A pénzügyminiszter kijelentette: a kormány már a következő hónapokban érdemi döntéseket hoz a bürokrácia csökkentése, az ügyintézési határidők rövidítése érdekében. Kedvezőnek ítélte a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítására tett intézkedéseket, ennek nyomán százezres nagyságrendben nő a közteherviselésben részt vevők száma. Hangsúlyozta: a fehéredésből származó többletbevételeket visszaadják a gazdaság szereplőinek, ezzel is növelve versenyképességi esélyeiket. Veres János szerint Magyarország az év közepére trendfordulóhoz érkezett, miközben más országokban nő az infláció, lassul a gazdaság, addig nálunk javuló tendenciák érzékelhetők, beindult a növekedés.

A súlyos kritikai véleményt sem nélkülöző dokumentum szerint Magyarország az utóbbi években felemésztette korábban szerzett előnyét, a versenytársak nemcsak felzárkóztak, le is hagyták. Takács János, a HEBC elnöke, az Electrolux vezérigazgatója szerint fontos, hogy növekedjen az ország versenyképessége, de ehhez jól megfogalmazott célok kellenek s közös akarat a végrehajtásukhoz. Csak így lehet visszaszerezni az elveszett lehetőségeket.

A jelentés egyébként külön részt szentel a konszenzus hiányából fakadó gondoknak. Az üzleti élet prominens szereplői szerint az ország a politika foglya lett. A miniszter erre reagálva közölte, szerinte is szükség van a megegyezésre, s reményét fejezte ki, hogy az üzleti környezet javítását szolgáló közpénzügyi törvényjavaslat, amely őszszel kerül a parlament elé, az ellenzéki pártok támogatását is megkapja.

A HEBC alapvető problémának látja, hogy kiszámíthatatlan, kevéssé stabil a gazdasági, jogi környezet, s ez megnehezíti a további beruházások Magyarországra vonzását. A bonyolult adórendszer és a túlzott bürokrácia sem kedvez a versenyképességnek. Ugyancsak a gyengeségek közé sorolja a jelentés a magas államadósságot és a költségvetési hiányt. Készítői elismerik ugyan, hogy a reformok szükségesek voltak, de mint írják, ezek rosszul előkészített, rossz szerkezetben megvalósult és rosszul kommunikált lépésekké váltak. Az oktatási stratégia hiányára is felhívják a figyelmet a HEBC szakértői. Szerintük mind összetételében, mind tartalmában gyengül az oktatás, nem veszi figyelembe a gazdaság igényeit.

Erősségek

Versenyképes emberi erőforrás (de romló tendenciák)

Földrajzi elhelyezkedés – központi fekvés

Infrastruktúra (de a vasút és a tömegközlekedés gyenge pont)

Exportorientált ipar, jól menedzselt iparvállalatok

Magyarország az európai kultúra része

Vonzó turisztikai célpont

Gyengeségek

A jövőkép, hosszú távú stratégia, kiszámíthatóság és tervezhetőség hiánya

Az ország túlpolitizált

Magas az államadósság és a költségvetési hiány

Rosszul előkészített és rossz szerkezetben megvalósított reformok

Az oktatási stratégia hiánya

Bonyolult adórendszer, túlzott bürokrácia

Erősségek

Versenyképes emberi erőforrás (de romló tendenciák)

Földrajzi elhelyezkedés – központi fekvés

Infrastruktúra (de a vasút és a tömegközlekedés gyenge pont)

Exportorientált ipar, jól menedzselt iparvállalatok

Magyarország az európai kultúra része

Vonzó turisztikai célpont

Gyengeségek

A jövőkép, hosszú távú stratégia, kiszámíthatóság és tervezhetőség hiánya

Az ország túlpolitizált

Magas az államadósság és a költségvetési hiány

Rosszul előkészített és rossz szerkezetben megvalósított reformok

Az oktatási stratégia hiánya

Bonyolult adórendszer, túlzott bürokrácia -->