Megijedt az üzleti szféra

Felhördüléssel fogadta az üzleti élet az Európai Bizottság tegnap bemutatott szociális javaslatcsomagját. A különböző munkaadói érdek-képviseleti szervek és kamarák tiltakozását leginkább az esélyegyenlőségi célú kezdeményezések váltották ki. Ezek mindenféle kereskedelmi típusú ügylet során előírnák az életkoron, vallási vagy hitbéli meggyőződésen, szexuális orientáción vagy fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Az ingatlantulajdonosoknak például az új irányelv alapján tilos lesz válogatniuk a bérlők között. A nagy szupermarketek attól tartanak, hogy a vakok kedvéért Braille-írással is fel kell majd tüntetniük a termékek árát. A kis boltoknak pedig rámpát kell rakniuk a lépcsőre, hogy a kerekes székkel vagy babakocsival közlekedők is könnyen bemehessenek. A bankok és a biztosítók attól félnek, hogy az irányelv megtiltja az idősebb vagy a beteg(esebb) ügyfelek esetében alkalmazott eltérő tarifákat. A német gazdasági érdekképviseletek szerint eddig évi kétmilliárd eurót húztak ki a zsebükből az esélyegyenlőségi előírások. „Nem kellene tovább hatványozni ezt az őrületet” – fogalmazott az ottani kereskedelmi és iparkamara (DIHK) elnöke. A magyar vállalkozások körében az esetek túlnyomó részében megvalósul az esélyegyenlőség elve – vélekedett lapunk kérdésére Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Valószínű viszont, hogy a kisebb vállalkozások követnek el mulasztásokat, és egy részüknek biztosan gondot okozna a szigorúbb és alaposabb uniós szabályoknak való megfelelés.