Beragadt bérek Európában - Alig nőtt a magyar fizetés

Megdöbbentően sok európainak esett tavaly a reáljövedelme, azaz a fizetésének az értéke – derül ki a munka-erőpiaci viszonyok elemzésére szakosodott, dublini székhely EU-s ügynökség, az Eurofound által közzétett legfrissebb jelentésből. E szerint bár átlagosan 2,3 százalékkal nőtt az Európai Unióban a reálkereset, nagy a szórás az egyes tagállamok között, olyannyira, hogy közülük tizenkettőben csökkent a fizetések vásárlóereje.

Főképp a régi tagállamokban élők tapasztalhatták, hogy kevesebbet ért a tavaly hazavitt fizetésük, mint egy évvel korábban, hiszen többek között Olaszországban, Németországban és Franciaországban is estek a reálkeresetek. Ezzel szemben az új tagállamok túlnyomó többségében száguldottak a fizetések – hazánk, valamint Csehország és Szlovénia kivételével.

Különösen szembeötlő volt a keresetnövekedés mértéke Romániában, ahol több mint 12 százalékkal nőttek a reálbérek. Persze az is igaz, hogy rendkívül alacsony kiindulópontról nőnek ilyen elképesztő mértékben a bérek keleti szomszédunknál: a bukaresti statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint idén júniusban még mindig csak 1273 lej (86 300 forint) volt a havi nettó átlagkereset. Ez alig több, mint a magyar átlagbér kétharmada. Szintén kiemelkedően nőttek Lettországban és Litvániában is a bérek.

A reálkeresetekkel szemben a minimálbérek az Európai Unió összes országában nőttek tavaly 2006-hoz képest. Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy az Eurofund által megvizsgált 28 ország – az EU tagjai plusz Norvégia – közül csak húszban létezik törvényileg előírt, minden foglalkoztatottra érvényes minimálbér (Németországban például csak ágazati minimélbérek léteznek bizonyos szektorokban).

Alig nőtt az idén a magyarok fizetése
Az idei első öt hónapban szinte észrevehetetlenül kis mértékben nőttek a hazai reábérek: a január-májusi reálkereset – 6,9 százalékos infláció mellett – 0,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A bruttó átlagkeresetek 7,9, a nettó bérek 7,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A költségvetési szférában dolgozók bére négy, a versenyszférában dolgozóké pedig 10,2 százalékkal nőtt az első öt hónapban. A teljes munkaidőben dolgozók átlagosan bruttó 195 700 forintot (vállalkozásoknál 188 100, a költségvetési szervezeteknél 218 100 forintot) vihettek haza.
 

A minimálbérek esetben is elmondható, hogy a legnagyobb mértékben az újonnan csatlakozott országok körében ugrott meg. Öt országban kétszámjegyű volt a növekedés. Lettországban kiugró mértékben, 33,3 százalékkal nőtt a legkisebb  fizetés, igaz, még így is rendkívül alacsony, havi 171 euró, azaz mintegy 40 ezer forint maradt. Hazánkban tavaly 62 500 forintról 65 500 forintra nőtt a minimálbér. Ez európai viszonylatban viszonylag szerény, 4,8 százalékos növekedést jelentett, ami még az inflációval sem tartott lépést. Reálértékben hazánk mellett csökkent még a minimálbér reálértéke Csehországban, Belgiumban és Franciaországban.

Az eltérő tempóban emelkedő bérek nemcsak egész Európában, hanem a régión belül is átrendeződést okozhatnak. A Volkswagen például a napokban jelentette be, hogy Szlovákiából Boszniába telepíti át egyik gyártósorát, és ebben a döntésben szerepe van a bérköltségnek is. Kecskemét esetében részben ugyancsak a gyorsan emelkedő romániai bérszínvonalnak köszönhető, hogy keleti szomszédunk elől sikerült megszerezni a Mercedes-beruházást.