Felemás hatású adócsomag

Mivel a javaslatok között szerepel a havi tételes egészségügyi hozzájárulás 8000 forintra történő emelése, ez az alacsonyabb keresetek esetén igencsak visszafogja a munkáltatókat érintő amúgy jelentős, 13 százalékpontos járulékcsökkentés hatását.

Míg a hivatalos minimálbéren csupán 2920 forint a megtakarítás havonta, 200 ezer forintos jövedelem esetén már megközelítően havi 20 ezer, 800 ezer forintos keresetnél pedig havi közel 100 ezer maradna a vállalatok zsebében. Nagyon magas, havi hárommillió forintos bruttó jövedelem esetén a foglalkoztatás költsége 716 450 forinttal lenne alacsonyabb, mint az idén.

Ugyanez százalékban kifejezve annyit jelent, hogy az alacsony keresetek bérköltsége három-négy, az átlag körüli jövedelmeké hét-nyolc százalékkal mérséklődik, míg a havi hárommillió forintos bérrel járó teher esetében már 18 százalék a csökkenés mértéke. Leszögezhető tehát, hogy az adótanácsadó cégek és néhány gazdasági szervezet által készített adócsomag növelné azoknak a vállalkozásoknak a terhelését, amelyek alacsonyabb jövedelemszinten foglalkoztatnak munkavállalókat, kedvez azonban azoknak, amelyeknél többet keresnek a dolgozók. A cég méretén ugyan nem múlik, hogy a vállalkozás mennyiben részesülne a járulékcsökkentés előnyéből, ám köztudott: Magyarországon a hazai kis- és közepes vállalkozások általában jóval kisebb fizetéseket kínálnak, mint a nagy nemzetközi cégek.

Nem véletlen, hogy a kkv-kat képviselők tetszését nemigen nyerte el a kedden közzétett javaslatcsomag. A készítők ugyanakkor azzal védekeznek, hogy a valós béren történő foglalkoztatás Magyarországon sok esetben igencsak kétséges, és az ezzel kapcsolatos visszásságok aránya különböző lehet a kkv-k és a nagy cégek körében. A lényeg azonban nem a vállalat mérete, hanem az, hogy a tételes eho megemelésével kevésbé éri meg eltitkolni a jövedelmeket. Erre utal az is, hogy az adóék a módosítások bevezetésével csak havi 160 ezer forint körüli jövedelemtől csökkenne a jelenlegi mértékhez képest, ez alatt a terhelés növekedne.

Mindez igaz a munkavállalókra is. A javaslatok ugyanis a nettó bérek csökkenéséhez vezetnének, és nem csak a minimálbér körül keresők esetén. A nettó bér jövőre csupán havi 220 ezer forintos bruttó jövedelem felett nőne a 2008-as keresethez képest, az alatt a fizetés akár negyedével is csökkenhet (lásd grafikonunkat). Ugyanennyivel, egészen pontosan 26 százalékkal maradna több a havi hárommillió forintos bruttó jövedelemmel rendelkezők borítékjában. Ugyanakkor a KSH 2006-os kimutatása szerint a munkavállalók közel fele havi bruttó 120 ezer forintnál kevesebbet keres, vagyis jelentős rétegek számára válnának előnytelenebbé az adózási szabályok a csomag bevezetése esetén.

Dávid Ferenc, A VOSZ főtitkára: „Összességében jónak tartom az új adóreform-javaslatot, különösen a készítők azon törekvését, hogy a szociális elemeket leválasszák az adórendszerről. Fontos a különféle címeken bevezetett kedvezmények, valamint az alacsony béren foglalkoztatottakat érintő adójóváírás megszüntetése is, hiszen nem fogadható el, hogy másfél millió ember nem veszi ki a részét a közteherviselésből. Bár tény, a módosításokkal a kisebb keresetűek esetében nőne az adóék, ám ezeket a gondokat mindenképpen az adórendszeren kívül kellene kezelni, és a rászorultakat szociális oldalról lehetne kompenzálni.”

Parragh László, Az MKIK elnöke: „A napvilágot látott adócsomag 1100 milliárdos költségvetési hatása megfelelő, ekkora összeget érintett a kamara által korábban kidolgozott adóreform-javaslat is. Az új csomag megközelítéséből azonban kitűnik, hogy a nagyvállalkozók, főként a multinacionális cégek érdekét tartja szem előtt. Az egészségügyi hozzájárulás összegének megemelését elhibázottnak tartom, hiszen ez rendkívül hátrányosan érintené a kis- és középvállalkozókat. Az áfaemelést nem, az állami kiadások és az adókedvezmények lefaragását azonban támogatom. Az eva megszüntetését valós adócsökkentéssel és az adminisztrációs terhek mérséklésével kell párosítani.”

Dávid Ferenc, A VOSZ főtitkára: „Összességében jónak tartom az új adóreform-javaslatot, különösen a készítők azon törekvését, hogy a szociális elemeket leválasszák az adórendszerről. Fontos a különféle címeken bevezetett kedvezmények, valamint az alacsony béren foglalkoztatottakat érintő adójóváírás megszüntetése is, hiszen nem fogadható el, hogy másfél millió ember nem veszi ki a részét a közteherviselésből. Bár tény, a módosításokkal a kisebb keresetűek esetében nőne az adóék, ám ezeket a gondokat mindenképpen az adórendszeren kívül kellene kezelni, és a rászorultakat szociális oldalról lehetne kompenzálni.”

Parragh László, Az MKIK elnöke: „A napvilágot látott adócsomag 1100 milliárdos költségvetési hatása megfelelő, ekkora összeget érintett a kamara által korábban kidolgozott adóreform-javaslat is. Az új csomag megközelítéséből azonban kitűnik, hogy a nagyvállalkozók, főként a multinacionális cégek érdekét tartja szem előtt. Az egészségügyi hozzájárulás összegének megemelését elhibázottnak tartom, hiszen ez rendkívül hátrányosan érintené a kis- és középvállalkozókat. Az áfaemelést nem, az állami kiadások és az adókedvezmények lefaragását azonban támogatom. Az eva megszüntetését valós adócsökkentéssel és az adminisztrációs terhek mérséklésével kell párosítani.” A havi 220 ezer forintot keresők már jól járnának -->