Lízingből is jöhet önrész

A Magyar Lízing- és Finanszírozó Társaságok Szövetsége abban bízik, hogy a pályázati felhívásokban immár ezt a lehetőséget is számításba veszik a kiírók az önrész szabályozásánál – tájékoztatta a Világgazdaságot Lévai Gábor főtitkár. Elmondta: mindkét érintett – a nemzeti fejlesztési és gazdasági, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési – tárcánál is pozitív hozzáállást tapasztaltak az ügyben, és a bizottsági igen nyomán számítanak a mielőbbi kedvező döntésre.

A lízingszövetség eredetileg azt kifogásolta, hogy a 2007–2013-as pénzügyi időszak eszközbeszerzési pályázatainál nem szerepel az önrész számításba vehető elemei között a pénzügyi lízing, ellentétben az I. Nemzeti fejlesztési terv Agrár- és vidékfejlesztési operatív program vonatkozó kiírásainak gyakorlatával. A szövetség javaslatára a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium levélben kért állásfoglalást az Európai Bizottságtól azzal kapcsolatban, hogy a zárt végű pénzügyi lízing használható-e az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretében megvalósuló beruházások finanszírozásához.
Erre érkezett igenlő válasz Brüsszelből.

Ahogy az EK 448/2004. számú rendelet korábban is szabályozta, semmi akadálya a pénzügyi lízing használatának az uniós társfinanszírozású beruházások esetében – írta Jean-Luc Demarty, az Európai Bizottság illetékes szakértője válaszlevelében. Ráadásul az EU többi tagállamában elfogadott a lízing-társfinanszírozás. Állítólag egy fordítási hiba – bérletnek fordították a pénzügyi lízinget – vezetett oda, hogy 2007-től kivették a pályázatokból ezt a lehetőséget.

Lévai Gábor arra számít, hogy az egyértelmű brüsszeli állásfoglalással megszűnik a pénzügyi lízing diszkriminációja a mostani eszközbeszerzési pályázati kiírásoknál. A lízing vitathatatlan előnye az uniós pályázatoknál a kis- és középvállalkozások számára, hogy itt maga az eszköz az ügylet fedezete, s a finanszírozott gép rendszerint kitermeli saját lízingdíját. A szövetség főtitkára szerint nemcsak az agrár-, de a gazdasági tárca pályázatainál is használható ez a konstrukció. A leginkább rászoruló, tőkeszegény kisvállalkozások általában nehezen jutnak hitelhez, azok pedig, akik amúgy kapnának kölcsönt, így megspórolhatják a nem csekély összegű közjegyzői díjat – jegyezte meg lapunknak. Összességében a nyertes vállalkozók 70-80 százaléka és a két tárca is jól járna ezzel a megoldással.

Az eszközbeszerzési pályázatoknál azért van jelentősége az önerőnek, mert most maximum 50 százalék lehet a támogatás.

A fennmaradó részt jelenleg készpénzből vagy hitelfelvétellel finanszírozzák a nyertesek.

Az eszközbeszerzési pályázatoknál azért van jelentősége az önerőnek, mert most maximum 50 százalék lehet a támogatás.

A fennmaradó részt jelenleg készpénzből vagy hitelfelvétellel finanszírozzák a nyertesek. -->