Állami és államfői függőségbe kerül a sajtó! Egyértelmű függőség a franciáknál?

Nicolas Sarkozy a kommunikációs ágazat megerősítésének szándékáról beszél, a kritikusai szerint azonban egyértelmű függőségbe kerülnek a francia írott és elektronikus sajtó meghatározó részei – állítja a Financial Times Deutschland (FTD). A lap rámutat, hogy a francia lapok az internet által kiváltott folyamatoknak védtelenül kitéve, tehetetlenül vergődnek, a tévécsatornák pedig dülöngélnek.

A szerkesztőségek állam segítségért kiáltanak, amit legnagyobb meglepetésükre meg is ígérnek, vagy meg is adnak nekik. A dolog azonban nincs ingyen, mert az államfőnek és a politikai stábjának határozott elvárásai vannak, amelyeket a kiszolgáltatott szerkesztőségek – ha fogcsikorgatva is, de – teljesítenek. Az állam hivatalosan a sajtó sokszínűségének – vagy pluralitásának – fenntartását hangoztatta, amikor elindított egy évenkénti, 283 millió eurós támogatási programot.

A felszínen a dolog stimmel is, mert olyan lapok, mint a katolikus „La Croix” vagy a kommunista „L’Humanité” egyaránt ennek a programnak köszönheti fennmaradását, de a bukdácsoló „Libération” is bizton számíthat támogatásra. A szubvenció mindazonáltal egyértelmű helyzetet teremtett: az az újság, amely nem vehet részt az államilag támogatott lapterjesztésben, egyértelműen halálra van ítélve.

A lehetőségeket felmérve a német Axel-Springer röviddel a tervezett indítása előtt vonta vissza az – otthon meglehetősen szabadszájú – Bild Zeitung francia megfelelőjének megjelentetését.

A média-tulajdonlás is nagyfokú biztosítékokat tartogat az állami – államfői – elvárások teljesüléséhez. A nagy lapok, rádió- és tévécsatornák lényegében maradéktalanul a francia ipari-üzleti élet potentátjainak kezében vannak, az FTD olyan neveket sorol, mint Martin Bouygues, Vincent Bolloré, Arnaud Lagardere, Serge Dassault vagy Bernard Arnauld. Mint a német-brit lap rámutat, Sarkozy az ő magánjachtjaikat vagy magánrepülőgépeiket veszi igénybe magáncélokra, luxus-nyaralásokra. Az adott tulajdonosi kör a teljes politikai spektrumot lefedi, ez el alól a „polgári-jobbodali” lapnak tekintett Le Figaro sem kivétel.

A héten – várhatóan csütörtökön – bejelentendő nagy horderejű változások részeként a globális szinten tevékenykedő francia médiumok státuszát is rendezik. A nemzetközi műsorszolgáltatókat egyetlen szervezetbe vonják össze, amelyről korábbi jelentések tudni vélték, hogy „France Monde” néven fog a jövőben működni. A változtatást – szintén korábbi szóbeszéd szerint – az államfő arra is felhasználja, hogy bizalmi pozíciókba saját embereit helyezze. Várhatóan szintén változik a rangos AFP (Agence France-Presse) hírszolgálat státusza is, itt máris hallatszanak olyan aggályok, hogy a tervezett nyílt részvénytársasági forma, és a profit-érdekeltség nyomán egészségtelen befolyás alá kerülhet az intézmény.

A média „független” és „plurális” jellegének szavatolására állítólag egy új állami testület lenne hivatott, ezt azonban – aligha meglepő módon – a kormány épületeiben helyeznék el, és a miniszterelnöknek alárendelve működne. Az FTD párizsi tudósítója az adott állapotoknak tudja be, hogy a franciák fele annyit olvasnak újságot, mint a németek.