Elvileg lehetséges csupán

Annyi azonban bizonyos: nem ez a most kialakult helyzet egyedüli megoldása, sőt. S elsősorban nem azért, mert valójában ilyen intézményt az Alkotmány nem is ismer (az alaptörvény szerint vagy van hivatalban lévő kormány, vagy nincs). Politikailag persze nem kizárt ez a megoldás, még akkor sem, ha a parlamentáris demokrácia egyik alapkövetelménye, hogy a választások során kialakult erőviszonyok alapján hozzanak létre kormányt a győztes pártok.

De a szakértői kabinetnek már a megalakulása is nehézséggel járna, mert egyedül az SZDSZ szorgalmazza a létrejöttét. Az elvileg nem kizárt, hogy az összes vagy a legtöbb párt támogatná, de ennek vajmi kevés az esélye, hiszen az ellenzéki pártok egyértelműen elutasítják, s az MSZP-nek sem lenne jó megoldás. És a kormányfő, valamint a miniszterek kiválasztása sem menne konfliktusok nélkül, hiszen alig akad olyan szaktekintély, akit mindenki elfogad. Ám ha valami politikai csoda folytán megalakulna a szakértői kormány – jelen állás szerint csak annak van minimális esélye, hogy a szocialisták átértékelik a véleményüket és támogatják a szabad demokratákat –, akkor is csak nagy nehézségek árán és viszonylag rövid ideig, a 2010-es választásig működhetne. Persze hozhatna rendeleteket, határozatokat, de ez a jogalkotási lehetősége csak a kevésbé lényeges ügyekre terjedhetne ki, az igazán fontos kérdésekben törvényeket kell alkotni, ezekről pedig a parlamentnek kell dönteni. Így semmiképpen nem kerülhető el a pártokkal való együttműködés. S miután nagyon sok megszorító intézkedést lenne szükséges hoznia, egyik párt sem vállalna vele szívesen közösséget, vagy legalábbis a kompromisszumos megoldások felé terelnék a kabinet működését. Így az elvileg csak a szakmai meggyőződésükre támaszkodó kormánytagok is konfliktusos helyzetbe kerülnének.

Mindezek ellenére lehet létjogosultsága egy ilyen kabinetnek, ezt nemzetközi példák is igazolhatják. Ha meg tudna alakulni, s folyamatos tárgyalásokkal működőképes is lenne, akkor profitálhatna belőle az ország. Ez a csapat ugyanis valóban szakmai szempontok alapján járhatna el, a szavazatszerzési vágy miatt nem hozna demagóg, megalapozatlan döntéseket. Továbbá csak a kormányprogramra kellene összpontosítania, az egy-két évig halasztható ügyekkel ráérne majd a másfél év múlva esedékes voksolás győztese foglalkozni. S ami ugyancsak nem mellékes, a jelenlegi kiszámíthatatlan helyzetben valószínűleg a gazdasági élet főszereplői sem tartanák rossz ötletnek a megalakulását – kérdeztük őket, de a legtöbbjük elhárította az érdeklődést –, mert számukra a politikai stabilitás nagyon fontos, másfelől pedig a kormány által bevezetendő szigorú intézkedések feltehetően előnyösek lennének ennek a szférának.

Békesi László. Volt pénzügyminiszter. Elvileg működhetne – még akkor is, ha valójában csak természeti katasztrófa, háború vagy gazdasági csőd idején lenne igazán létjogosultsága –, hiszen az országnak vannak ilyen szellemi kapacitásai. Ám a politikai realitása csekély, az SZDSZ-en kívül senkinek sem érdeke, hogy támogassa. Az ellenzéki pártok szerint ezen már túlhaladt az idő, ők úgy gondolják, vagy egy időközi választáson, vagy 2010-ben úgyis hatalomra jutnak. Az MSZP-nek pedig azért nem lenne jó, mert a kormány népszerűtlen intézkedései visszahullanának rá.

Gárgyán Eszter. A Citibank elemzője. Gazdasági értelemben jobb döntéseket hozhatna egy esetleges szakértői kormány, mivel a politikai motivációk háttérbe szorulhatnak. A tényleges működőképesség ugyanakkor kérdéses, hiszen a parlamenten továbbra is a jelenlegi frakcióknak kellene átvinni a kabinet döntéseit, végső soron tehát mégiscsak rajtuk kérnék számon a szavazók az intézkedéseket. Ezért annak lenne a legnagyobb valószínűsége, hogy érdemi változtatásokat a szakértői kormány sem tudna hozni, viszont garantálhatná, hogy nem lesz túlköltekezés a választásokat megelőzően.

Bienerth Gusztáv. Az AmCham elnöke. Nem tudom, valójában mi is a tartalma a szakértői kormánynak, ezt a konstrukciót az alkotmányból sem lehet levezetni. Nyilvánvalóan egy kabinet csak akkor tud ténylegesen kormányozni, ha a döntései mögött megfelelő parlamenti elfogadottság áll. Az úgynevezett kiáltványban két évvel ezelőtt leszögeztük: átfogó reformokra van szükség nagyon sok területen, így az adózásban, az egészségügyben, a nyugdíj- és tb-rendszerben. Bármilyen megoldás is születik, ezekben a kérdésekben érdemi döntéseket várunk.

Pellényi Gábor . Az ICEG-EC kutatója. Nagy eredmény lenne, ha az államháztartási intézményrendszeren sikerülne egy szakértői kormánynak javítani, például ha fiskális szabályt vagy esetleg valamilyen költségvetési testületet (tanácsot vagy hivatalt) sikerülne létrehozni. Érdemi gazdaságpolitikai lépések meghozatalára azonban kicsi az esély, mert a megfelelő parlamenti többségnek ott kell lenni a kormány mögött, és ez – ismerve a pártok szükséges reformintézkedésekkel kapcsolatos nézetkülönbsé-geit – nem tűnik egyszerű feladatnak.

Békesi László. Volt pénzügyminiszter. Elvileg működhetne – még akkor is, ha valójában csak természeti katasztrófa, háború vagy gazdasági csőd idején lenne igazán létjogosultsága –, hiszen az országnak vannak ilyen szellemi kapacitásai. Ám a politikai realitása csekély, az SZDSZ-en kívül senkinek sem érdeke, hogy támogassa. Az ellenzéki pártok szerint ezen már túlhaladt az idő, ők úgy gondolják, vagy egy időközi választáson, vagy 2010-ben úgyis hatalomra jutnak. Az MSZP-nek pedig azért nem lenne jó, mert a kormány népszerűtlen intézkedései visszahullanának rá.

Gárgyán Eszter. A Citibank elemzője. Gazdasági értelemben jobb döntéseket hozhatna egy esetleges szakértői kormány, mivel a politikai motivációk háttérbe szorulhatnak. A tényleges működőképesség ugyanakkor kérdéses, hiszen a parlamenten továbbra is a jelenlegi frakcióknak kellene átvinni a kabinet döntéseit, végső soron tehát mégiscsak rajtuk kérnék számon a szavazók az intézkedéseket. Ezért annak lenne a legnagyobb valószínűsége, hogy érdemi változtatásokat a szakértői kormány sem tudna hozni, viszont garantálhatná, hogy nem lesz túlköltekezés a választásokat megelőzően.

Bienerth Gusztáv. Az AmCham elnöke. Nem tudom, valójában mi is a tartalma a szakértői kormánynak, ezt a konstrukciót az alkotmányból sem lehet levezetni. Nyilvánvalóan egy kabinet csak akkor tud ténylegesen kormányozni, ha a döntései mögött megfelelő parlamenti elfogadottság áll. Az úgynevezett kiáltványban két évvel ezelőtt leszögeztük: átfogó reformokra van szükség nagyon sok területen, így az adózásban, az egészségügyben, a nyugdíj- és tb-rendszerben. Bármilyen megoldás is születik, ezekben a kérdésekben érdemi döntéseket várunk.

Pellényi Gábor . Az ICEG-EC kutatója. Nagy eredmény lenne, ha az államháztartási intézményrendszeren sikerülne egy szakértői kormánynak javítani, például ha fiskális szabályt vagy esetleg valamilyen költségvetési testületet (tanácsot vagy hivatalt) sikerülne létrehozni. Érdemi gazdaságpolitikai lépések meghozatalára azonban kicsi az esély, mert a megfelelő parlamenti többségnek ott kell lenni a kormány mögött, és ez – ismerve a pártok szükséges reformintézkedésekkel kapcsolatos nézetkülönbsé-geit – nem tűnik egyszerű feladatnak. A szakértői kormány: pro és kontra -->