Az építési hatósági eljárásokról szóló rendelet szeptember 1-jével kiegészült az összevont eljárásokkal. Ez két szakaszból áll, az elvi építési keretengedélyezési és az engedélyezési részből. Az első szakasz során a hatóság megállapítja azt, hogy milyen keretek között és milyen feltételekkel adható ki az építési engedély. Ennek a megadásáról vagy elutasításáról a kérelem beadástól számított 15 munkanapon belül kell döntenie a hatóságnak.
A keretengedély egy évig érvényes, de kérelemre egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. Az elvi keretengedély építésre nem jogosít, viszont az abban foglaltak akkor is kötelezik a hatóságot, ha időközben változott a jogszabály. A második szakaszban kiadásra kerülő építési engedély szabályai érdemben nem változtak. Módosult viszont a rendelet melléklete, amely felsorolja, hogy mihez szükséges építési engedély, mihez csak bejelentés, és mi építhető engedély és bejelentés nélkül. Az engedély és bejelentés nélkül építhető objektumokat tekintve, 30-ról 60 köbméterre emelték a magánhasználatú fürdőmedencék lehetséges térfogatát.
Szintén szabadon lehet az épületek homlokzatán ablakot cserélni, valamint a homlokzatot hőszigetelni. A homlokzat színe és a felületképzése változhat, de az ablakok mérete már nem. E körbe tartozik a 15 négyzetméternél kisebb stég építése is, az ettől nagyobbat már be kell jelenteni az építési hatóságnak. Az új szabályokat a szeptember 1. után indult, valamint a megismételt építési eljárásokban kell alkalmazni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.