Októbertől új jelölés a libamájra - Gráf József aláírta a rendeletet

E jogszabály zárórendelkezései között - egy másik, három minisztérium által jegyzett rendeletet módosítva - szerepel, hogy ezentúl kiegészítő jelölést kell alkalmazniuk a feldolgozóknak-forgalmazóknak, ha hízott libákból és kacsákból előállított termékeket végső fogyasztóknak értékesítenek. A csomagoláson "az állatvédelmi előírásoknak megfefelő töméses hizlalásból származó" szöveget kell szerepeltetniük október elsejétől. Az új FVM-rendelet a napokban jelenik meg a Magyar Közlönyben.

Korábbi nyilatkozatok szerint e szabályozási korrekció megfelel a bécsi székhelyű, Négy Mancs (NM) elnevezésű állatvédelmi alapítványnak, amely a közelmúltban nyugat-európai kampányt indított a legnagyobb hazai feldolgozónak számító szentesi Hungerit Zrt. ellen, mivel a társaság mesterségesen hizlalt (tömött) libákat és kacsákat dolgozott fel. A szervezet a rendelet megjelenése után leveheti feketelistájáról a Hungeritet és beszüntetheti akcióját a magyar előállítású liba- és kacsamáj ellen. (A közelmúltbeli események miatt a Hungeritnek szeptembertől le kellett állítani a hízottszárnyasvágást és száz dolgozóját is el kellett bocsátania). A jogszabályi változtatás lehetőséget nyújt arra, hogy a fogyasztók dönthessék el, vesznek-e olyan termékeket, amelyek tömött szárnyasokból származnak.

A VGO értesülései szerint a piaci szereplőket tömörítő Baromfi Terméktanács (BT) időközben megkezdte annak az ellenkapmánynak az előkészítését, amellyel az NM állításait igyekszik majd cáfolni. A BT a napokban jelentette be, hogy offenzívával kívánja "helyre tenni" az állatvédő szervezet eddigi akcióit és hiteles lakossági tájékoztatással igyekszik reagálni az állatvédők vádjaira.