A kormányoknál a gyeplő

A párizsi találkozón Németország és más tagállamok ellenállása miatt nem született megállapodás a franciák által szorgalmazott EU-szintű bankmentő alap létrehozásáról, ezért egyes megfigyelők szerint az unió most is ugyanott tart a válságkezelésben, ahol pénteken. A záróközlemény az egyes kormányokra bízza a beavatkozás módját és mértékét, és mindössze a lépések uniós szintű egyeztetését írja elő. Kétségtelen eredmény ugyanakkor, hogy megállapodás született az EU-s versenyjogi szabályoknak a válság miatti rugalmasabb alkalmazásáról, a szigorú deficit-előírások ideiglenes lazításáról, és számviteli könnyítésekre is számíthatnak a bankok.

A válsággal kapcsolatos egyik fő kérdés, hogy vajon tényleg csak az Egyesült Államokban van-e nagy baj – fogalmazott Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének vezetője egy pénteki sajtóbeszélgetésen. Inotai szerint a banki mentőcsomagok kapcsán válik jól láthatóvá az európai integráció egyik fő problémája. Az EKB kizárólag az infláció leküzdésére törekedhet monetáris eszközökkel, hiszen hiába merült fel az amerikaihoz hasonló uniós mentőcsomag ötlete, erre kizárólag tagállami szinten van lehetőség.

Inotai szerint az is egy lehetséges megoldás, hogy a piac öntisztulásában bízva sorsára hagyják a bajba jutott nagy bankokat, viszont ez beláthatatlan reálgazdasági hatásokkal járna. Az is komoly dilemmát jelent a mentőakcióknál, hogy milyen alapon választják ki a megsegítendő pénzintézeteket. A nagy bankok esetében több ügyfél és nagyobb negatív reálgazdasági hatás lehet a tét, ám – főleg a kisebb országok számára – az állam eszközei túl szerények lehetnek egy óriáscég összeomlásának a megakadályozásához.

Kovács Álmos pénzügyminisztériumi szakállamtitkár szerint a magyarországi hitelezési szabályok szigorúsága, illetve a magas kamatok miatt a hazai pénzintézeteknek nem érte meg kétes eredetű, másodlagos hitelköveteléseket vásárolni. A problémát sokkal inkább az jelentheti, hogy a pénzügyi források a nyugati anyabankoktól származnak, és azok helyzetének nehezülésével a hazai hitelek is drágulnak. A magyar fiókok ugyanakkor az esetek többségében lényegesen nyereségesebbek a nyugatiaknál, így az is könnyen elképzelhető, hogy az anyacég bajba kerülése esetén ezeken túladva próbálnak majd meg gyorsan forráshoz jutni a tulajdonosok. A válság persze közvetve a világgazdasági növekedés lassulásán keresztül is árt egy olyan nyitott gazdaságnak, mint a magyar. Ugyanakkor szerencsére az utóbbi néhány évben megnőtt a szomszédos országok súlya a magyar exportnövekedésben, és ez tompíthatja a nyugati piacok gyengélkedésének fékező hatását – hangsúlyozta a szakállamtitkár a pénteki rendezvényen. Elmondása szerint a 2009-es magyar költségvetés – tekintettel a világgazdasági helyzetre – a növekedés és a vállalati beruházás terén is szűküléssel számol, ugyanakkor az értékek további korrekciója sem kizárható.

Az amerikai elnök szerint a csomag végül sokkal kevesebb pénzébe kerül majd az adófizetőknek 700 milliárd dollárnál, hiszen a felvásárolandó rossz eszközök hosszabb távon ismét értékessé válhatnak.

Az amerikai sajtó kommentárjai szerint csak remélni lehet, hogy a mentőcsomag elegendő lesz a válság továbbterjedésének megakadályozására.

Az amerikai elnök szerint a csomag végül sokkal kevesebb pénzébe kerül majd az adófizetőknek 700 milliárd dollárnál, hiszen a felvásárolandó rossz eszközök hosszabb távon ismét értékessé válhatnak.

Az amerikai sajtó kommentárjai szerint csak remélni lehet, hogy a mentőcsomag elegendő lesz a válság továbbterjedésének megakadályozására. -->