Ennek következtében a nominális GDP a korábban feltételezett 29 ezer 110 milliárd forintról 28 ezer 490 milliárdra csökken, ami önmagában is kisebb hiánycélt indokolna. Az átdolgozott költségvetési törvénytervezet a központi költségvetés 773,3 milliárd forintos hiányával, az önkormányzatok 134 milliárd forintos hiányával, a nyugdíjbiztosítási alap egyensúlyával és az egészségbiztosítási alap 6,7 milliárd forintos hiányával, valamint az elkülönített alapok 19 milliárd forintos többletével számol. A központi költségvetés bevételi főösszege 62,2 milliárd forinttal 8.457,93 milliárd forintra mérséklődik.
Az új költségvetési törvényjavaslat 9.231,27 milliárd forint kiadással számol, ami 144,5 milliárd forinttal alacsonyabb a korábbi előirányzatnál. A kormány azért dolgozta át a jövő évi költségvetés tervezetét, mert jelentősen megváltoztak a teljesülést meghatározó külső és belső gazdasági feltételek. Az eredeti javaslatban prognosztizált 3,0 százalékos gazdasági növekedés helyett az új változat 1,2 százalékos növekedéssel, a 4,3 százalékos infláció helyett pedig 3,9 százalékkal számol a mostani változat. Az utóbbi időben kibontakozott pénzpiaci válság elleni védekezés jegyében a kormány a GDP-arányos deficit célt is csökkentette, a korábbi változatban előirányzott 3,4 százalékról 2,9 százalékra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.