Csökkent a veszteséges vállalkozások száma

Mogyorósiné Gábor Hajnalka, a Kiemelt Adózók Igazgatóságának (KAIG) igazgatója a hivatal sajtótájékoztatóján elmondta: a társas vállalkozások 339 ezer bevallást nyújtottak be. A cégek közel 88,5 százaléka változatlanul mikrovállalkozás - többségük 1-4 embert foglalkoztat -, 2,4 százaléka nagyvállalkozás, a többi kis és közepes cég. Az igazgató szerint a koncentráció növekedett: a közepes és nagyvállalkozások száma nőtt, a kisvállalkozásoké csökkent.

Tavaly a társas gazdálkodók üzemi, üzleti tevékenységéből származó bevétele 68.443 milliárd forintot tett ki, 6,4 százalékkal nőtt az előző évihez képest. Az összes bevétel 94,1 százalékát a nettó árbevétel képezte. Ezen belül a belföldi értékesítésből származó bevétel 3,8 százalékkal, 47.025 milliárd forintra nőtt és a nettó árbevétel több mint 73 százalékát tette ki. Az exportból származó bevétel 17.405 milliárd forint, 13 százalékkal haladja meg a 2006. évit (a társas vállalkozók 7,4 százaléka exportál).

A költségek a bevételeknél kisebb ütemben, 5,8 százalékkal emelkedtek, és 65.855 milliárd forintot tettek ki. A legnagyobb részarányt továbbra is az anyag jellegű ráfordítások képezik 83,3 százalékkal. A személyi jellegű kiadások 10,6 százalékkal nőttek; a 2,239 millió foglalkoztatottat figyelembe véve az 1 főre jutó bérköltség 1,897 millió forint volt. A társas vállalkozásoknál 2007-ben 4.108 milliárd forint üzemi nyereség és 1.558 milliárd forint üzemi veszteség mellett 2.549 milliárd forint üzemi eredmény képződött, ez 22,3 százalékkal magasabb, mint az előző évi. Az adózás előtti nyereség 16,2 százalékkal - 5.113 milliárdról 5,941 milliárd forintra - nőtt, a nyereséges vállalkozások száma pedig 3,5 százalékkal - 199.322-ről 206.208 darabra - emelkedett.

Az adózás előtti veszteség 6 százalékkal - 1.043 milliárdról 980 milliárd forintra - mérséklődött, a veszteséges vállalkozások száma pedig 4,9 százalékkal - 133.975-ről 127.349 darabra. Az adózás előtti eredmény 61 százaléka a nagyvállalatoknál keletkezett. A nagy- és kisvállalkozásoknál javult a legjobban az eredményesség. A középvállalkozások esetében jelentősen nőtt az adózás előtti veszteség a nyereség kismértékű csökkenése mellett. A mikrovállalkozások körében nőtt az adózás előtti nyereség és csökkent a veszteség. Mogyorósiné Gábor Hajnalka elmondta: az adózók harmada a jövedelem (nyereség) minimum alapján határozta meg az adóalapot (az erre vonatkozó rendelkezések július 1-jétől léptek életbe, az első félévben a főszabály szerint kellett megállapítani az adót).

Enélkül ennek a körnek a negatív adóalapja 564 milliárd forint lett volna, így azonban -186 milliárd forint lett. Csupán a vállalkozások alig 1 százaléka - 3.590 veszteséges vállalkozás - döntött úgy, hogy vállalja a nyilatkozattételt, és a hagyományos módon állapítja meg adóalapját. A számított adóalap 176 ezer adózó esetében meghaladta a jövedelem (nyereség) minimum alapját, így nem kellett alkalmazniuk a szabályt, 54 ezer adózót pedig a törvény mentesített ez alól. Az adókedvezmények, az adómentesség és a visszatartott adó figyelembevétele után 444,5 milliárd forint társasági adó kötelezettség keletkezett, 12,4 százalékkal több, mint az előző évben. Az átlagos adóterhelés 12-ről 13 százalékra nőtt. A nagyvállalkozások viselik a legnagyobb adóterheket (a társasági adó 51,6 százalékát ők fizetik be).

Az egy vállalkozásra jutó átlagos adóteher a vállalkozások méretével arányos: a nagyvállalkozásoknál 28,824 millió forint, a középvállalkozásoknál 13,335 millió forint, a kisvállalkozásoknál 2,56 millió forint, a mikrovállalkozásoknál 286 ezer forint. Különadót 193 ezer vállalkozás számolt el 162 milliárd forint összegben.