Kohászból nem lesz jó informatikus

A tartós munkaerőhiány a korábbi évekhez képest nagyobb lett. Mintegy két-háromezerrel több volt a betöltetlen álláshely 2008 második negyedévében, így megközelítőleg 38 ezer munkahely maradt tartósan betöltetlen – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összegzésében. Ezen álláshelyek száma a munkanélküliek mintegy 12 százalékának felel meg – derült ki a KSH felméréséből.

A vállalatok a betölthető munkahelyek mintegy háromnegyed részére felsőfokú végzettséggel, illetve valamilyen szakképzettséggel rendelkező álláskeresőt „igényeltek”. Irodai, ügyviteli munkát jelentő munkahely 6400 maradt betöltetlen. A költségvetési intézmények üres álláshelyeinek mintegy fele az egészségügyben és a szociális ellátásban jelentkezett, ahol szintén a szakképzett munkaerő iránt volt kereslet.

Nincs elég szaki

A multik is régóta panaszkodnak: nem tudnak fejleszteni a jól képzett szakemberek hiánya miatt. A legkeresettebb és jól megfizetett szakmák: CNC gépkezelő és marós, esztergályos, forgácsoló, gyártósori összeszerelő, hagyományos marós, hegesztő, helyzetfúrós, kőműves, lakatos, villanyszerelő.

A felmérés szerint a legnagyobb munkaerőhiány a feldolgozóiparban és az ingatlanügyekkel kapcsolatos szolgáltatásokban jelentkezett, és az átlagot meghaladó volt a kereslet a pénzügyi közvetítéssel foglalkozó vállalatok esetében is. Összességében az összes álláshely 1,4 százaléka volt betöltetlen.

A KSH nemzetközi összehasonlítása szerint a nagy munkaerőpiaccal rendelkező Németországban és Nagy-Britanniában együttesen több mint 1,9 millió volt a betöltésre váró munkahelyek száma. 100 ezer körüli volt még az üres álláshely Hollandiában, Csehországban, Spanyolországban, illetve Romániában is.

Mindemellett fogynak a dolgozók, és nő a munkanélküliség is. Hazánkban 3 millió 914 ezren dolgoztak június-július-augusztusban, több tízezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 7,5 százalék volt (ez kimagasló az Európai Unióban). A 15 és 74 év közti népességnek kicsivel több, mint a fele, a 15–64 éveseknek a 61,8 százaléka, az összes munkavállalási korúnak pedig csaknem a kétharmada jelent meg a munkaerőpiacon. A munkanélküliek mintegy húsz százaléka a 15–24 éves korosztályból került ki. A nem dolgozó népesség fele pedig több mint egy éve keres állást.

Chikán Attila közgazdász professzor kérdésünkre elmondta: Magyarországon nem a munkanélküliséggel vagy a betöltetlen álláshelyekkel van a baj, hanem sokkal inkább a „foglalkoztathatósággal”.

– Azért alakulhat ki az, hogy egyszerre van ennyi betöltetlen állás és munkanélküli, mert a regisztrált álláskeresők legtöbbje nem rendelkezik a munkához szükséges megfelelő szakképzettséggel – mondta Chikán.

További probléma, hogy ezeknek a munkanélkülieknek a nagy részét átképezni sem lehet. – Legtöbbször azért nem képzik át ezeket az embereket, mert anyagilag nem éri meg, vagy azért, mert alkalmatlanok a hiányszakmák elsajátítására. Egy rendszerváltáskor munkanélkülivé vált és most 50 éves kohászt például nem lehet informatikussá átképezni. Hosszú távon mindenféleképpen az oktatás lehet a megoldás: eleve olyan képzéseket kell indítani, amelyekre igény van.