BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Mit várnak a kormányzattól a cégvezetők? Adócsökkentést!

A fenntartható fejlődés a cégek többségének üzleti stratégiájában szerepel, pozitív hatást gyakorol a társadalomra, a természeti környezetre és a gazdaságra továbbá az imázsuknak is jót tesz. legalább is így vélik a hazai közép- és nagyvállalatok. A Szonda Ipsos a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) megrendelése készített online felmérést.

A hazai cégek kétharmadának üzleti stratégiájában szerepet játszanak a fenntartható fejlődés szempontjai, annak ellenére, hogy magát a fogalmat a kutatásba bevont felsővezetők negyedrésze tudta csak pontosan, vagy a valóságoshoz hasonlóan meghatározni.

A Sonda Ipsos felméréséből az is kiderül, hogy a cégvezetők a fenntartható fejlődés szerinti működés lehetséges következményei közül legkedvezőbben a társadalomra, a természeti környezetre és a gazdaságra gyakorolt kedvező hatást említették, illetve bíznak abban is, hogy vállalatuk imázsa javulni fog.
A vállalati felelősségvállalás folyamatosan jelen van a cégek mindennapi kommunikációjában, ezt bizonyítja, hogy a fogalmát kétszer annyian tudták pontosan meghatározni, mint a fenntartható fejlődését. Jelentőségét elismerik, hiszen minden második cégvezető az üzleti politikák kialakításánál hangsúlyozza fontosságát, szerepének növekedését.      
Az állami szerepvállalás megítélésében egyetértés van, a cégvezetők több mint kilenctizede úgy véli, hogy az államnak is ösztönöznie kellene azokat a cégeket, amelyek többet tesznek a fenntartható fejlődésért, mint ami a jogszabályokban rögzítve van.

A kormányzattól leginkább adókedvezményeket, adócsökkentést várnak el, pedig héttizedük szerint a környezettudatos üzletpolitika érvényesítése nem pénz, inkább szemléletmód kérdése. Minden második cégnél hiányzik az a személy, aki felelős lehetne ezért a területéért.

Néhány fontosabb megállapítás

- A cégvezetők felerészben negatívan látják cégük természeti környezetre gyakorolt hatását, például a káros anyag kibocsátást, a túl nagy mennyiségű papírfelhasználást, vagy a túl sok energiafelhasználást emlegetve.

- A társadalmi hatások tekintetében jóval optimistábbak a megkérdezettek, a pozitív hatások között például az előállított termékek hasznossága, az alkalmazottak megélhetésének biztonsága, a munkahelyteremtés szerepelt.

- A cégek negyede számolt be arról, hogy az elmúlt öt évben kapott a tevékenységére vonatkozóan negatív visszajelzéseket civil szervezetektől, hatóságoktól, vevőktől.

- Az elmúlt 5 évben a cégek kétharmada vett részt adományozási tevékenységben, majd négytizedük működött együtt civil szervezetekkel, többségében konzervatív formájú kooperációban (például anyagi és természetbeni támogatások), a partnerségi együttműködés ennél kisebb mértékű.

- A céget körülvevő környezetben a vezetők számára legkevésbé az érintett helyi közösség, civil szervezet ítélete a fontos, sokkal jobban odafigyelnek a fogyasztókra, a saját alkalmazottakra, és adnak a beszállítók véleményére is.

- Azok a cégek, amelyek az üzleti stratégiájukban nem érvényesítik a fenntartható fejlődés szempontjait, felerészben motivációhiánnyal magyarázzák, harmad részük a profitot féltve, annak gazdaságosságát kérdőjelezik meg.

- Az elkövetkezendő években a hazai közép- és nagyvállalatok működésük során az energiahatékonyság javítására igyekeznek majd leginkább összpontosítani, de hasonlóan fontosnak gondolják a hulladékkezelésre és az újrahasznosításra való fókuszálást is.

- Bár a klímaváltozás a fenntartható fejlődés egyik fő témaköre, mégis a jövőben erre a tényezőre és a romák helyzetének javítására terveznek a legkevésbé figyelmet fordítani a cégek.

- A társadalmi hatások tekintetében jóval optimistábbak a megkérdezettek, a pozitív hatások között például az előállított termékek hasznossága, az alkalmazottak megélhetésének biztonsága, a munkahelyteremtés szerepelt.

- A cégek negyede számolt be arról, hogy az elmúlt öt évben kapott a tevékenységére vonatkozóan negatív visszajelzéseket civil szervezetektől, hatóságoktól, vevőktől.

- Az elmúlt 5 évben a cégek kétharmada vett részt adományozási tevékenységben, majd négytizedük működött együtt civil szervezetekkel, többségében konzervatív formájú kooperációban (például anyagi és természetbeni támogatások), a partnerségi együttműködés ennél kisebb mértékű.

- A céget körülvevő környezetben a vezetők számára legkevésbé az érintett helyi közösség, civil szervezet ítélete a fontos, sokkal jobban odafigyelnek a fogyasztókra, a saját alkalmazottakra, és adnak a beszállítók véleményére is.

- Azok a cégek, amelyek az üzleti stratégiájukban nem érvényesítik a fenntartható fejlődés szempontjait, felerészben motivációhiánnyal magyarázzák, harmad részük a profitot féltve, annak gazdaságosságát kérdőjelezik meg.

- Az elkövetkezendő években a hazai közép- és nagyvállalatok működésük során az energiahatékonyság javítására igyekeznek majd leginkább összpontosítani, de hasonlóan fontosnak gondolják a hulladékkezelésre és az újrahasznosításra való fókuszálást is.

- Bár a klímaváltozás a fenntartható fejlődés egyik fő témaköre, mégis a jövőben erre a tényezőre és a romák helyzetének javítására terveznek a legkevésbé figyelmet fordítani a cégek. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.