Sérülékenynek tartják a magyar gazdaságot elemzők

Raffaella Tenconi, a Wood & Co. Vezető közgazdásza elmondta: hosszú távon a nagy válság nagy lehetőségeket is jelent. Jobban lehet majd a versenyképességre koncentrálni, amikor véget ér, de most sem szabad szem elől veszíteni.

Zsoldos István, a Goldman Sachs makroelemzője szerint lehet, hogy nagy eredmény levinni 10 százalék közeléből 3-ra a költségvetési deficitet, de ez még kevés ahhoz, hogy visszaállítsa a bizalmat a gazdaság iránt. Jobb időkben ez persze jó eredmény, de a mostanihoz hasonlóban többet várnak el a befektetők. Például az euróbevezetés időpontjának a bizonytalansága is ilyen hitelességi problémát szül. A bankrendszer problémái és a sérülékeny valuta is hozzájárul a bizonytalansághoz.

A kilátások szempontjából optimista Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője, az egységes fellépést üdvözli, és kiemelte a gyors reakciót. Főként a nyugdíjpénztárak gazdálkodásával kapcsolatos szabályozás megváltoztatása volt fontos, az elhamarkodott szabályozás ugyanis kirántotta a szőnyeget az állampapírpiac alól. A magyar bankok szinte belefulladnak a likviditásba, és nem is államcsőd kockázatról van szó, a külső finanszírozással sincs gond, hanem a bankok inkább ülnek a pénzeken, a kiemelt bankok viszont már csak minimális kamatot adnak. Ezt csak az idő fogja helyretenni, de már a stabilizáció jeleit véli felfedezni a szakértő.

A jelzálog típusú kintlevőségeket becsomagolták értékpapírba, és azt becsomagolták CDO-kba, ez a kettős réteg elfedte. Az alapmodell arra épült, hogy összeraktak egymással nem korreláló kockázatokat, amelyekről később kiderült, hogy válsághelyzetben mégis korrelálnak.