A térségben élő 45 ezer árvízi biztonságát javító beruházás 16,5 milliárd forintba került. A tározót Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter adta át pénteken. A miniszter beszédében hangsúlyozta: a Vásárhelyi-terv a magyar vízügy egyik legnagyobb szabású fejlesztése, ami jelentős mértékben növeli a Tisza mentén élő másfél millió ember árvízi biztonságát.
A most átadott Velencei-tó méretű tározó az első abból a hatból, ami a tervek szerint 2013-ig megépül a Tisza-mentén. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 110 milliárd forint áll rendelkezésre a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésére. Ez az összeg a többszöröse annak, mint amit az elmúlt években erre a célra a költségvetés biztosítani tudott. - jelentette ki Szabó Imre. Az árapasztó tározó a Bodrogközben, Nagyrozvágy, Cigánd és Pácin települések közigazgatási területén található. A közel 25 négyzetkilométeres alapterület nagyjából a Velencei-tó területének felel meg. A tározó átlagos vízmélysége 3,8 méter.
A mintegy 24 km hosszú töltés teljes hosszán kerékpárutat alakítottak ki, elkészült 46 vízkormányzási műtárgy, és a Cigándtól Ricse felé vezető közúton egy 100 méter hosszúságú hidat is meg kellett építeni. Kialakítottak 500 hektár vizes élőhelyet, és 10 km hosszan kisvízfolyásokat is rehabilitáltak. Az elárasztásra a becslések szerint harminc-negyven évente kerülhet sor. A tározó "kapuja" a Cigánd határában megépült be- és leeresztő műtárgy. A hatalmas, kétszintes vasbeton szerkezet alsó szintjén a tájgazdálkodáshoz szükséges víz beeresztésére szolgáló nyílások találhatók. Felettük az árvízi többletvíz beeresztésére alkalmas, lényegesen nagyobb zsilipek helyezkednek el, amelyek másodpercenként 430 köbméter vizet képesek átereszteni. A létesítmény méreteiből fakadóan is tekintélyt parancsoló: a műtárgy pillérei 9,3 méter magasak, a szerkezet 43 méter széles. A zsilip megépítéshez 20 ezer köbméter vasbetonra volt szükség, amiből 25-30 tízemeletes házat is fel lehet építeni.
A Cigándi tározó építése 2005 nyarán kezdődött meg, az egyik legnagyobb kivitelező a konzorciumban dolgozó Vegyépszer Zrt. volt. A projektgazda a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, a tározót az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság fogja működtetni. A beruházás összköltsége 16,5 milliárd forint, melynek felét a hazai költségvetés, felét a Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül az Európai Unió biztosította (8,2 milliárd forint hazai költségvetési, 8,3 milliárd pedig uniós forrás). A tározóhoz kacsolódóan jelentős infrastrukturális fejlesztések történtek a térségben. Cigándon, Ricsén, Tiszakarádon, Nagyrozvágyon és Pácinon összesen mintegy 5,7 milliárd forint értékben szennyvízberuházás, belterületi vízrendezés, útépítés és szelektív hulladékgyűjtési beruházás valósult meg. A fejlesztésekhez a kormány 4,8 milliárd forintos támogatást biztosított az önkormányzatoknak.
A tározó - amelynek területén és annak környezetében 3500 hektár tájgazdálkodási mintaterületet alakítottak ki - nem csupán az árvízi biztonságot növeli, hanem lehetővé teszi a természetes ártérre jellemző vízviszonyok visszaállítását, és ezzel megteremti az ártéri gazdálkodás kereteit. Mindez tájhasználat-váltást eredményezhet, a mostani szántók mellé erdők, gyümölcsösök, legelők és kaszálók kerülhetnek, de halászatra is lehetőség nyílik. A tájhasználat-váltást segítik a környezetbarát gazdálkodási módok támogatására nagy hangsúlyt helyező Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) jövő évtől induló konstrukciói. Az ezredforduló rendkívüli tiszai árhullámai világossá tették, hogy az árvízvédelmi képesség nem növelhető a töltések vég nélküli emelésével. A vízügyi szakemberek felülvizsgálták a Tisza-völgy árvízvédelmi elveit, és elkészült a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT). Ennek három fő eleme van: fejlesztik a már üzemelő árvízvédelmi létesítményeket, javítják a nagyvízi meder - az árvízvédelmi töltések közötti terület - vízszállító képességét, és az árhullám levonulásakor a felesleges vízmennyiséget a folyó mentén újonnan épített tározó-rendszerbe eresztik. A legszükségesebb hullámtéri beavatkozásokkal és a tervezett, tíz-tizenkét tározóból álló rendszer segítségével - amely másfél milliárd köbméter árvíztömeg visszatartására lesz alkalmas - a Tisza hazai hossza mentén mintegy 1 méteres vízszintcsökkentés érhető el.
A Cigándi és a Tiszaroffi tározók átadását követően 2013-ig további négy árvízszint-csökkentő tározó épülhet meg uniós támogatással: a Nagykunsági, a Hanyi-Tiszasülyi, a Szamos-Kraszna közi és a Beregi. A hat tározóval és 2013-ig elkészülő hullámtéri beavatkozásokkal a Tisza teljes hazai hosszán átlagosan 50-60 centiméteres árvízszint-csökkentést lehet majd elérni, amivel jelentősen növekszik a Tisza mentén élő mintegy másfél millió ember árvízi biztonsága.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.