Kikészülnek a túldolgoztatott amerikaiak

A Gallup „napi boldogság-stressz index” kutatása szerint pedig csak a hétvégén és szabadságok alatt lesznek huzamosabb ideig jókedvűek az emberek. A folyamatok nyomán munkajogi kezdeményezés született, „Vedd vissza az idődet” néven.

Az Egyesült Államokban töltik munkával a legtöbb időt, még az erről elhíresült japánokat is felülmúlva. A tengerentúlon átlagosan kilenc héttel többet dolgoznak mint Nyugat-Európában. Az amerikai munkavállalók 52 százaléka kevesebb mint egy hét fizetett szabadságot vett vagy vehetett ki az elmúlt egy év folyamán. A munkavállalók mintegy negyede pedig egyáltalán nem volt szabadságon – írja az In These Times, szakszervezeti mozgalomhoz kötődő chicagói havilap.

A megszakítás nélküli, folyamatos munka súlyos egészségkárosodáshoz vezethet. Japánban, ahol először találkoztak a jelenséggel, külön szót is alkottak azokra az esetekre, amikor valaki halálra dolgozta magát: „karoshi”. Számos kutatás vizsgálta a túlzásba vitt munka okozta stressz egészségügyi hatásait. Ezek elsősorban mentális rendellenességek, mint az álmatlanság, folyamatos fáradtság vagy szorongás, de az elhízás és a szívbetegségek ugyanúgy közéjük tartoznak. A stresszre a nők rosszabbul reagálnak mint a férfiak.

A Munkahelyi Biztonság és Egészség Nemzeti Intézete (National Institute for Occupational Safety and Health) 2005-ös kutatása megállapította, hogy az Egyesült Államokban 20 százalék körül van azon női dolgozók aránya, akik legfeljebb hatévente egyszer mentek szabadságra.

A legtöbbet Finnországban pihenhetnek a munkavállalók, ott 30 nap fizetett szabadság mellett 14 nemzeti ünnepnap járul hozzá a feltöltődéshez. Ezzel szemben Japánban és Kanadában a minimális szabadnapok száma évente mindössze 10. Az Egyesült Államok viszont az egyetlen olyan fejlett állam, ahol nincs szabályozva a kötelezően kiadandó szabadnapok száma.