Uniós megállapodás az agrárreform korszerűsítéséről

Az egész éjszaka folytatott brüsszeli egyeztetések eredményeképp kialakult kompromisszum elemei közé tartozik, hogy a közvetlen támogatásokból a vidékfejlesztésre átcsoportosított összegek aránya az eredetileg tervezettnél kisebb lesz: az évi 5 ezer eurónál nagyobb uniós finanszírozást élvező gazdaságok esetében a jelenleg már érvényes öt százalékhoz további öt százalék adódik.

Az Európai Bizottság eredetileg nyolc százalékkal kívánta növelni az átcsoportosítást. Az eredetileg javasoltnál szintén kevésbé sújtja az átcsoportosítás a - 300 ezer eurón felüli támogatásra jogosult - nagygazdaságokat a politikai megállapodás szerint. Az új EU-tagországok számára a miniszterek több kedvező módosításban állapodtak meg, egyebek között egy külön keret biztosításával. Ezzel annak a problémának kívánták elejét venni, hogy miközben ezek az országok csak négy év múlva kapnak ugyanolyan arányú támogatási keretet, mint a régebbiek, a társfinanszírozást kívánó átcsoportosítás érzékenyebben érinti őket.

Magyarország számára is tízmillió eurós nagyságrendű pluszlehetőségről van szó. Az átcsoportosítás célterületei közé tartozik a környezetvédelem és a Magyarországnak - a vizes élőhelyek segítése érdekében - kiemelten fontos vízkezelés. A miniszterek abban is megállapodtak, hogy az átcsoportosított összegekből azok, amelyek környezetvédelmi jellegű programokra jutnak, és elvileg felerészben nemzeti társfinanszírozást igényelnek, az új tagállamok esetében 25 vagy bizonyos esetekben akár 10 százalékos nemzeti társfinanszírozás mellett kivitelezhetők. Az egyéves tárgyalási folyamatot lezáró, 14 órás maratoni megbeszélés végére az Európai Bizottság eredeti terveihez képest magyar szempontból kedvezően változtak az intervencióval kapcsolatos intézkedések is, és megszületett a megállapodás a tejkvóták folyamatos emeléséről is. Utóbbi esetében a kvóták évi egy százalékkal emelkednek, majd - mint arról már korábban döntöttek - 2015-re megszűnnek. Egyes tagállamok külön kompenzációs támogatásra számíthatnak, míg mások a tervezettnél előbb is megszüntethetik kvótáikat, ha kívánják.

Ami az intervenciót illeti, a búza esetében a miniszterek egy jelentős - évi 3 millió tonnás - kötelező felvásárlási arány megtartása mellett döntöttek, szemben a brüsszeli bizottság azon eredeti célkitűzésével, hogy az intervencióra akár teljes egészében árverés útján kerüljön sor.

A dohánytermelők számára is tettek engedményeket a találkozón: eszerint a kistermelők korlátozott mértékű uniós segítségre számíthatnak ahhoz, hogy kvótájuk lejártával más tevékenységre álljanak át. A juh- és kecskeágazatban az eredeti tervekhez képest rugalmasabb támogatási lehetőségeket biztosít a minireform. A miniszteri ülésen elnöklő francia Michel Barnier és Mariann Fischer Boel, az Európai Bizottság mezőgazdasági felelőse méltatták az elhatározott intézkedések fontosságát az uniós mezőgazdaság fejlődésének szempontjából. A dán biztos úgy fogalmazott, hogy az EU most már kellően felszerelte magát a jövőre nézve. Sajtóértesülések szerint a megállapodás nem teljes egyhangúsággal született, volt delegáció, amely nem szavazott mellette. A kiszivárogtatások Lettországot említik olyannak, amely nem voksolt igennel. A végső tárgyalások szerdai megkezdésekor még a tagállamok többsége nem volt elégedett a tervezettel. Az újonnan elhatározott intézkedések folyamatosan lépnek életbe az elkövetkező években. Az agrárreformok tárgyalása nemsokára újrakezdődik, hiszen a tagországok 2013-tól változtatni kívánnak az uniós költségvetés teljes szerkezetén, beleértve a jelentős agrártámogatási keretet.