Jobb esetben 1,3, rosszabb esetben akár egy százalék alatt alakulhat a mutató éves átlagban, attól függően, hogy mekkora visszaesést könyvelhetünk el a negyedik negyedben. Még az sem segített, hogy 2008-ban szökőnap volt, ami önmagában is 0,2 százalékpontos növekedési többletet jelent (ezt nevezik naptári hatásnak).
A tavalyi esztendőre előzetesen a legalacsonyabb prognózist adó Pénzügyminisztérium bő egy százalékponttal nagyobb bővüléssel számolt az év elején, mint ami végül bekövetkezett 2007-ben. A felülvizsgált adatok szerint akkor 1,1 százalékos volt a gazdasági növekedés.
Az idén is nagyjából ugyanannyival lőtték fölé a bővülési ütemet a szakértők, mint tavaly.
Míg azonban 2007-ben a fiskális megszorítások fékező hatása okozta a meglepetést, ebben az évben az előre számítottnál jóval kedvezőtlenebb külső környezet okolható ezért. Az év elején még az előzetesen vártnál kedvezőbb nyugat-európai konjunktúra altatta el a szakértőket, az ősz viszont alaposan megváltoztatott mindent.
A hirtelen recesszióba zuhanó nagy európai gazdaságok kereslete olyan meredek csökkenésnek indult, hogy a magyar kivitel – példátlan módon – szűkülést is produkált a havi adatok szerint (legutóbb augusztusban).
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.