Már a létezésükért aggódnak az alacsony fekvésű szigetállamok

A lengyel városban tartott tanácskozáson egy új légkörvédelmi egyezmény előkészítéséről tárgyalnak, amelyet jövő év végén kellene megkötni, Koppenhágában. A veszélyeztetett sziget-államok közül a karibi-tengeri Grenada képviselője az egyre szélsőségesebbé váló időjárás veszélyeire és az egyre erőteljesebb hurrikánok miatti, növekvő károkra figyelmeztetett.

Ennél is súlyosabb helyzettel kényszerülnek szembenézni azok a szigetek, amelyek csak kevéssel emelkednek ki a világóceánok vízéből. A Hawaii és Ausztrália közötti térségben fekvő Tuvalu szigetén a tengerszint megemelkedése miatt a sósvíz benyomul a szárazföld belsejébe, és használhatatlanná teszi az édesvíz lelőhelyeit, amivel 12 ezer ember puszta léte kerül veszélybe.

Az Indiától délnyugatra található Maldiv-szigetek kormányzata pedig már a 300 ezer fős lakosság elköltöztetésének tervein dolgozik. A sziget-állam területének legmagasabb pontja – dagály idején – alig 3-4 méterrel van a tenger szintje felett, így ott érthetően nagy az aggodalom. Az ENSZ éghajlatváltozással foglakozó testülete további – 18-59 centiméter közötti sávba eső – vízszint-emelkedést jósolt az évszázad végéig, a ténylegesen bekövetkező felmelegedés függvényében.

Az előző évszázad során 17 centiméterrel lett magasabb a tengerek szintje. Az emelkedés – a közhiedelemmel ellentétben – csak részlegesen származik a sarki jégsapkák elolvadásából, jelentős hányad ugyanis a víztömegnek a hőmérséklet emelkedésével járó térfogatnövekményből adódik. Poznanban most arról folyik a vita, hogy a várható hőemelkedés milyen fokú korlátozására kellene nemzetközi kötelezettséget vállalni ahhoz, hogy a legalacsonyabban fekvő 43 lakott sziget vagy szigetállam helyzete ne váljék tragikussá.