Nem menekülnek meg az autógyártók? A szakszervezetek miatt bukhat a detroiti mentőcsomag

A maratoni egyeztetések vége előtt nem sokkal a kongresszusból olyan értesülés szivárogott ki, hogy egy demokrata és republikánus csoport már elvi megállapodásra jutott a csődközeli állapotba jutott detroiti autógyáraknak nyújtandó 14 milliárd dolláros szövetségi hitelről. Később viszont kiderült, hogy a felek nem tudtak megegyezni, mert az autóipari szakszervezet nem volt hajlandó elfogadni a bérek gyors csökkentésére vonatkozó republikánus követelést.

Harry Reid, a demokrata többségi képviselőcsoport vezetője, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy a kompromisszum küszöbön áll, közölte: "szörnyen csalódott", hogy nem sikerült a kétpárti megegyezést kötni. Az egyeztetések azzal értek véget, hogy a republikánus politikusok elhagyták a zárt ajtók mögött folytatott tárgyalások helyszínét. A kormánypárti szenátorok közölték: csak akkor hajlandók támogatni a szövetségi mentőcsomagot, ha az amerikai autógyárak jövőre lecsökkentik a béreket a japán termelők bérszintjére.

A befolyásos szakszervezet (UAW) nem volt hajlandó ilyen engedményre, csak 2011 után. Az autóipari bérszerződések 2011-ig érvényesek. Az amerikai autógyárakban a nyugdíjjárulékkal és egyéb juttatásokkal együtt egy munkás órabére jelenleg 70 dollár, míg a japán üzemekben 45 dollár.

A tárgyalások összeomlása után szinte bizonyos, hogy a képviselőház által már jóváhagyott mentőcsomag terve megbukik a felsőházban. Reid úgy fogalmazott: a tervezet bukása "veszteség az országnak". Mint hozzátette, rettegve fog holnap a tőzsdei árakra pillantani, "nem lesz kellemes látvány".

Az alsóház által elfogadott törvénytervezet 14 milliárd dollár rövid lejáratú szövetségi hitelt irányoz elő a három detroiti autógyár, a General Motors (GM), a Ford Motor és a Chrysler számára. Washington kinevezne egy autóipari válságmenedzsert, "autócárt", aki felügyelné a cégek hosszú távú jövedelmezősége érdekében végrehajtandó átalakításokat.

A hitelből a három cég működése tavaszig lett volna biztosított. A három gyár közül a GM-nek és a Chryslernek azonnali dollármilliárdokra van szüksége a túléléshez, a legjobb pénzügyi helyzetben levő Ford alapvetően csak védőhálóra, készenléti hitelkeretre tart igényt. A CNN hírtelevízió közlése szerint az autóipari mentőcsomag elfogadása érdekében George Bush elnök személyesen lobbizott a republikánus szenátoroknál, akik azonban hajthatatlanok maradtak. Az egyik kormánypárti szenátor megjegyezte: megérti, hogy Bush nem akarja, hogy elnöksége alatt menjen csődbe Detroit, ők viszont nem támogathatják, hogy az adófizetők pénzéből finanszírozzák a csődöt.

A republikánus párti Bush és a törvényhozásban többségben lévő demokrata párti honatyák azzal érvelnek: az autógyárak a hitelek segítségével elkerülhetik az iparág összeomlását, amely újabb csapást mérne a megingott amerikai gazdaságra, és végül többe kerülne az adófizetőknek, mint a mentőcsomag. A republikánus képviselők viszont azon az állásponton vannak, hogy a szövetségi segítség nem garancia a gyárak kívánatos átszervezésére, sokuk szerint az autógyárakat hagyni kellene bukni. Több republikánus szenátor közölte: mindent megtesz a javaslat megbuktatásáért, ha kell, az obstrukció (filibuster) eszközéhez folyamodnak.