Szinte álom! Itt az adóreform?

Ezen túlmenően a tervek között szerepel a munkabérekre rakódó adó- és járulékteher csökkentése is, bár ennek mértékéről a miniszterelnök nem árult el részleteket. Adóberkekben azonban úgy vélik, hogy csak egy legalább 4-5 százalékpontos járulékcsökkentés lenne képes dinamizálni a gazdaságot és elősegíteni a foglalkoztatás bővülését.

Egy ilyen lépés lapunk számítása szerint mintegy 350-400 milliárdos bevételkieséssel jár, ezen felül tehát még mindig marad egy tetemes, 375–425 milliárd forint közötti összeg az 1000 milliárd forintos csomag „könynyítési” részéből. Amennyiben a kormány ennek egészét az szja-teher mérséklésére fordítaná, az adó sávhatárát a jelenlegi 1,7 millióról akár 15 millió forintra lehetne növelni, sőt, ennek az összegnek a feléből a jelenlegi 36-ról 30 százalékra csökkenthetnék a felső adókulcsot. Bár e lehetőségek ígéretesen hangzanak, s hasonlókat az utóbbi hónapokban számos tanácsadó és szakember megfogalmazott, kétséges, hogy valóban lehet-e tere ekkora mértékű adócsökkentésnek. Könnyen lehet tehát, hogy Gyurcsány Ferenc „lazán” fogalmazott, amikor 1000 milliárd forintos átalakításról beszélt.

Főleg, hogy ennek a fedezetét is elő kell teremteni valahonnan. Ezen a téren a kormányfő tegnap az áfaemelés lehetőségét emelte ki, ám szavai szerint csak „szerény mértékben” kerül sor a fogyasztási adó növelésére, és valószínűnek tűnik az is, hogy az alapvető élelmiszerek kimaradnak az emelkedő adókulcsú termékek köréből. Így az áfaemelés felső határának tekintett 25 százalékos adómérték segítségével is „mindössze” mintegy 300 milliárd forintnyi bevétel generálható. Valószínűleg a következő hetekben is heves viták lesznek arról, hogy egyes termékek – elsősorban az élelmiszerek és a távhőszolgáltatás – áfáját csökkenteni kellene, a Fidesz ugyanis tavaly ősszel 5 százalékos kulcs alá sorolta volna ezeket. A pénzügyi tárca akkori számítása szerint mindez 260 milliárd forintot vett volna ki az állam zsebéből, valószínűnek tűnik tehát, hogy az áfacsökkentés gondolatának az idén sincs sok esélye.

A miniszterelnök tegnapi beszédének hangsúlyos eleme volt egy egységes vagyonadó bevezetése is. Erről még nem tudunk részleteket, a korábbi adómódosítási javaslatok alapján azonban leszögezhető: egy félszázalékos, általános ingatlanadó kivetésével már önmagában mintegy százmilliárd forintnyi bevétel keletkezik a büdzsében. Kérdés, hogy az új terhet milyen alapon róná ki a kormány, a számítottérték-alapú adóztatás ugyanis nemrég vallott kudarcot egy alkotmánybírósági döntéssel. A lapunknak megszólaló szakemberek szerint pedig az ingatlanok pontos értékének a meghatározása, vagyis egy országos ingatlankataszter kialakítása hosszú hónapok, netán évek munkájába telne, és nem mellékesen jelentős összegeket emésztene fel. Ugyanakkor az is tény, hogy a jelenleg helyi adóként működő építmény- és telekadókból éves szinten csupán mintegy 60-80 milliárd forint folyik be az önkormányzatok kasszájába, ami valóban nevetséges összeg.

Világosabb kép rajzolódik ki az adókedvezmények terén. Gyurcsány Ferenc tegnap a személyi jövedelemadó és a társasági nyereségadó terén is a könnyítések jelentős mértékű szűkítését helyezte kilátásba. Az utóbbinál ez az idén különösebb kormányzati beavatkozás nélkül is esélyesnek tűnik: a kedvezmények tetemes része ugyanis a legalább tízmilliárd – hátrányos helyzetű térségekben legalább hárommilliárd – forintos beruházásokhoz kötődik, jelen gazdasági körülmények között azonban nem valószínű, hogy sokan igényelnék e könnyítéseket. Más a helyzet a személyi jövedelemadózásban: a nehezedő körülmények között sokak számára komoly érvágás lenne többek között az adójóváírás szűkítése, miközben ez éves szinten mintegy 250 milliárdot visz el a közös kasszából. Az adókedvezmények terén lapunk számítása szerint azonban van lehetőség mintegy 150 milliárd forint megtakarítására.

Kérdés az is, hogy a családi pótlék és néhány más, univerzális szociális ellátás felbruttósításával és megadóztatásával mekkora megtakarítás érhető el, főleg azután, hogy délutáni tájékoztatóján a kormányfő úgy fogalmazott: a gyest és a gyedet nem érintik az átalakítások. Ha mindez azt jelenti, hogy a családi pótlékot a jövőben hozzászámítják a jövedelemhez, akkor ez gyermekenként 2500–6000 forint közötti tehernövekedést jelentene a családoknak. A költségvetés számára mindez akár 100-150 milliárdos többletet is jelenthet, bár jelen fázisban igen nehéz megbecsülni a szigorítás pénzügyi hatását. Lapunknak ugyanakkor több szakember üdvözölte a családi pótlék bruttósításának tervét, mivel az nem jár olyan adminisztrációs terhekkel, mint amit a jövedelmi sávhatár meghúzása jelentene. A családtámogatások terén azonban ma is komoly aránytalanságok vannak a 2006-os korrekciók ellenére is – fogalmazott Szikra Dorottya szociálpolitikus. Hozzátette: Európában bőven van példa a családi pótlék keresztezésére az adórendszerrel, Németországban például adókedvezményt kínálnak fel a jobb módúak számára a pótlék helyett.

A kormányfő fontos feladatnak nevezte az állami kiadások lefaragását is, ám megítélése szerint ennek mértéke maximum a GDP egy százaléka, nagyjából 300 milliárd forint lehet. Tény: ha valóban egy 1000 milliárd forintnyi szja- és járulékcsökkentés fedezetét akarja a kormány előteremteni, akkor a fenti lépések mellett további 300-400 milliárdot kell előteremteni, ezek szerint a költségvetés kiadási oldalának lefaragásával.

Hozzátette: bár ezekben az adónemekben van némi igazságtalanság, mégis megéri őket fenntartani, mert bevezetésük sok embert hozott be az adórendszerbe.

Hozzátette: bár ezekben az adónemekben van némi igazságtalanság, mégis megéri őket fenntartani, mert bevezetésük sok embert hozott be az adórendszerbe. A tervezett módosítások hatásai -->