Több gázt kér a kitermelő országoktól az EU-bizottság

A gázkoordinációs bizottság az uniós tagállamok, illetve testületek küldötteiből, illetve a gázipar szakembereiből és a fogyasztói képviseletek delegáltjaiból álló testület. Pénteki brüsszeli ülésén áttekintette az orosz szállítások megszakadása nyomán kialakult helyzetet. Megállapította, hogy a mostani gázválság példa nélkül áll az európai történelemben.

Szlovákia és Bulgária teljesen elvágva

Az áttekintés szerint a válság a legsúlyosabban az EU-tagországok közül Bulgáriát és Szlovákiát, az EU-n kívüli, de az energetikai közösséghez tartozó országok közül pedig Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Macedóniát érinti. Ezen országok közül Szlovákia ellátása 97 százalékban, a többieké 100 százalékban elakadt, a helyzet válságos. Szintén teljesen kiesett az energetikai közösségben csak "megfigyelőként" nyilvántartott Moldova gázellátása.

Magyarország is súlyosan érintett

Szintén súlyosan érintett Görögország (80 százalékos kieséssel), a Cseh Köztársaság (71 százalék), Ausztria (66 százalék), Szlovénia (50), Magyarország (45), Románia (34), Lengyelország (33), valamint az EU-n kívüli Horvátország (40). Ezen országok korlátozott időre rendelkeznek tartalékokkal.

A németek és franciák is ráfázhatnak

A harmadik csoportban olyan országok vannak, amelyek ugyan szintén erősen érintettek, de megfelelő intézkedésekkel kézben tudják tartani a helyzetet. Ide tartozik Olaszország (25 százalékos kieséssel), Franciaország (15 százalék), valamint Németország, amelynek összkiesése csupán 10 százalékos, de Dél-Németország ellátását 60 százalékos kiesés sújtja.

 A koordinációs bizottság következtetése szerint égető szükség van összehangolt uniós válságkezelő tervre az ilyen helyzetek kivédése érdekében. A beszerzési források diverzifikálása fontosabb, mint valaha, és többet kell költeni a tároló kapacitások bővítésére is - hangsúlyozta közleményében a bizottság.