Adócsomag: ki jár jól?

Ahogy arra szakszervezeti vezetők azonnal rámutattak, az első dilemmát az okozta, hogy a személyi jövedelemadó (szja) alsó kulcsának egy százalékpontos emelkedésével romlana a minimálbér körül keresők jövedelmi pozíciója. Ennek kiküszöbölése érdekében azonban a kormány módosítani készül az adójóváírás rendszerét is. Mint tegnap hírül adtuk, az adójóváírás a jelenlegi 1,25 millió forint helyett már 1,5 millió forintos éves bruttó jövedelemig járna, mértéke – követve az adókulcsok változását – 18-ról 19 százalékra, maximális összege pedig 11 340 forintról 11 970-re nőne. Emellett szélesebb sávban vehetnék igénybe az adózók a szaknyelven az adójóváírás kifuttatásának nevezett lehetőséget is: ennek jegyében a jelenlegi 2,762 millió forint helyett egészen 3,552 millió forintos éves jövedelemig járna vissza az amúgy fizetendő szja egy – fokozatosan csökkenő – része.

Ha ezeket a módosításokat is figyelembe vesszük, önmagában az szja rendszerében valóban nem romlik egyetlen adózó pozíciója sem, igaz, sokaké nem is javul. Lapunk számítása szerint százezer forintos bruttó jövedelem mellett az átalakítás szaldója havi néhány száz forint körül lesz, mégpedig mínuszban.

Összességében az átalakítás jótékony hatása – a nagyvonalúbb adójóváírás dacára is – havi 150 ezer forintos jövedelemtől mutatkozik meg, és a nettó kereseten – egészen havi 296 ezer forintos bérig – sokat lendít a jóváírás jövedelemhatárának megemelkedése is. Az új szisztéma előnye számításunk szerint havi 470-480 ezer forintos bérnél fogy el, később azonban ismét az adózók előnyére válik a 4 százalékos különadó megszüntetése. Fontos azonban megjegyezni, hogy a sávhatár szélesítését a kedvezmények – egyelőre nem részletezett – kivezetése kíséri. Mivel ezeket általában kisebb jövedelem mellett vehetik igénybe az érintettek, valószínűnek tűnik, hogy a „kisemberek” helyzete némileg mégis romlani fog. Nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy a családi pótlék és néhány más támogatás a jövőben beleszámít az adó alapjába, vagyis ez is növeli az elvonás mértékét. Hogy kinél mennyivel, azt igen nehéz kiszámolni, ám jó esély van rá, hogy a családok jó néhány ezer forintot veszítenek az új rendelkezések hatására.

Komoly érvágás lesz az is, ha valóban megszűnik a béren kívüli juttatások adómentessége, és belép az 54 százalékos szja-, valamint a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség. Ez olyan népszerű juttatásokat érintene, mint az étkezési jegy vagy az üdülési csekk. Utóbbiról árulkodó adat, hogy az utalvány forgalma tavaly 42 milliárd forint közelében járt, a csekktulajdonosok száma pedig elérte a kétmillió főt. Miközben a kormány több mint 200 milliárd forintos bevételt remél a cafeteria adó alá vonásától, Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke tegnap világossá tette: az egyoldalú járulékcsökkentés és a különadó kivezetése mellett az étkezési jegy és az üdülési csekk megadóztatása is elfogadhatatlan a munkavállalók számára.

Tény, hogy lapunk számítása szerint a cafeteria szigorítása elviheti a jövedelemadó csökkentéséből származó megtakarítás egy részét, vagy akár egészét is. A bruttó bér 10 százalékára rúgó havi cafeteriajuttatással számolva a belépő adóteher kétszázezer forintos jövedelem mellett éppen lenullázza az alacsonyabb szja-teherből származó többletet. Feleekkora jövedelem mellett pedig az szja- és a cafeteriamódosítások összesített hatása eléri a havi mínusz 6500 forintot. Mindez természetesen csak akkor igaz, ha az adóteher egy az egyben a magánszemély vállára kerül, ám a válság kellős közepén nem túl valószínű, hogy a cégek szívesen nyúlnának mélyen a zsebükbe a juttatások nettó értékének a megőrzése érdekében.