Adóreform: talán majd segít - de csak hosszú távon

A társasági adó szintjét illetően Magyarország eddig is a régió középmezőnyébe tartozott, és ezen a három százalékpontos módosítás sem változtat. Az egy százalékponttal, 19 százalékra emelkedő alsó szja-kulcs szintén nem nevezhető magasnak térségi összehasonlításban, ugyanakkor a felső rátát csak Szlovénia múlja felül a jellemzően egykulcsos megoldásokat alkalmazó régiós országok közül, ezért indokoltnak tűnik a sávhatár eltolása.

A szakértők véleménye egyébként nem egységes azzal kapcsolatban, vajon a jelenlegi válsághelyzetben egyáltalán hatékonyak lehetnek-e a „békeidőben” megszokott adózási módosítások. A magyar kormány által tervezett adóreform a tb-járulék csökkentése révén hosszabb távon javíthatja a gazdaság versenyképességét, de a rövid távú konjunkturális gondok megoldásához aligha járul hozzá, sőt: az áfa emelése éppen hogy visszafogja a fogyasztást – válaszolta kérdésünkre Marcus Scheiblecker, a bécsi Wifo szakértője. A közgazdász szerint a kormány által kidolgozott csomag – amelynek elemei közül némelyik a fizetési mérleg javítását vagy az államháztartás stabilizálását célozza – azt a benyomást kelti, mintha korábban, egy kedvezőbb világgazdasági helyzetben készült volna. A mostani időpont nem megfelelő az efféle lépések megtételére – véli a Wifo kutatója, emlékeztetve, hogy most Ausztriától Nagy-Britanniáig több ország is az adók ellentételezés nélküli csökkentésével próbálja élénkíteni a keresletet, nem pedig efféle szerkezeti átcsoportosításokat hajt végre.
A lapunk által megkérdezett hazai szakemberek és adótanácsadók szerint viszont mind a kormány, mind a Reformszövetség adócsomagja sokat lendítene hazánk versenyképességén, legalábbis ami az adó- és járulékterhet illeti. A gazdaság élénkítése tekintetében az élőmunkateher csökkentésének van a legnagyobb jelentősége, a jövedelem- és forgalmi adók mértéke jóval kevésbé hat a vállalkozások teljesítőképességére – fogalmazott lapunknak Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers cégtársa. Hozzátette ugyanakkor, hogy az 5 százalékpontos járulékcsökkentés ellenére a térségben még mindig Magyarországon lesz az egyik legmagasabb az ilyen jellegű elvonások mértéke.

Aggályos az is, hogy a kormány szándéka szerint 2009 második felében az alacsonyabb kulcsot csak a minimálbér kétszereséig, havi bruttó 143 ezer forintig lehetne igénybe venni. Így azonban a mérséklés alig-alig javítaná a magyar vállalkozások versenyképességét, ráadásul a járulék kétkulcsossá tétele tovább bonyolítaná az amúgy sem az egyszerűségéről híres magyar adószisztémát – vélekedett Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője is.

A szakemberek szerint akár még egy 19 százalékos társaságiadó-kulcs is „belefér” a gazdaság tűrőképességébe, sokkal komolyabb gondokat okoz ugyanis a helyi iparűzési adó (hipa). Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója, a Reformszövetség adómunkacsoportjának vezetője szerint a hipa kivezetése mellett egy 18-19 százalék körüli magyarországi társasági adóra és egy a jelenleginél 5-10 százalékponttal alacsonyabb tb-teherre épülő magyar adórendszer már versenyképes lehet a térségben.
Ami a 23 százalékos áfáról szóló terveket illeti, a szakemberek szerint ennek nem lenne komolyabb hatása a gazdaság teljesítményére. Az, hogy egy-egy termék ára 3 százalékkal emelkedik, csak keveseket tart vissza annak megvásárlásától, miközben – mivel az áfát mindenki fizeti, aki vásárol – már egy kismértékű adóemelés is jelentős költségvetési bevételi többletet generálhat. Az áfaemelés annyiból is egybevág a fontosabb gazdaságpolitikai célkitűzésekkel, hogy a magyarországi fogyasztás jelentős része hitelből történik, holott égető szükség lenne a megtakarítások bővítésére – fogalmazott Oszkó Péter.

A balti országok a magyarországihoz sok tekintetben hasonló lépéseket tettek a közterhek átrendezésében. Lettország már az új évet áfaemeléssel „ünnepelte”: a normál ráta 18-ról 21, a kedvezményes kulcs ötről tíz százalékra nőtt. Ennek ellentételezésére 25-ről 23 százalékra csökkentette a kormány a személyi jövedelemadó mértékét. Litvániában az új kabinet egy százalékpontos (18-ról 19 százalékra való) áfaemeléssel, a társasági adó 15-ről 20 százalékra történt növelésével, a jövedéki adó emelésével és más intézkedésekkel ellensúlyozta a tavaly 24 százalékon állt szja három százalékpontos mérséklését. Észtország januártól 5-ről 9 százalékra emelte a kedvezményes és 18-ról 19 százalékra a normál áfakulcsot, és júliusban egy sor termék és szolgáltatás átkerül a normál kategóriába.