Csongrádi Tisza-duzzasztó: választani kell a szitakötő és az ember között?

"A csongrádi duzzasztómű megépítése a globális felmelegedés egyértelmű jelei közepette mindinkább kényszerré válik" - mondta Ördögh József, megvalósíthatósági koordinátor a napilapnak.

Az Országgyűlés elfogadta Magyarország éghajlatváltozási stratégiáját. Az abban szereplő előrejelzések - például a Tisza nyári vízhozamának 30-50 százalékos csökkenése - beigazolódni látszanak. Az utolsó hat évben rendszeressé vált az aszály: Szolnok városa a Tiszából veszi ivóvizét, és ott nyaranta már gondot okoz előteremteni a szükséges mennyiségű vizet.

"Sürgetővé válik, hogy kiegészüljön a Tiszára még a múlt században tervezett, öt lépcsőből álló duzzasztórendszer - amelyből a tiszalöki, a kiskörei, valamint Vajdaságban a törökbecsei épült meg. Hiányzik egy duzzasztómű a folyó felső szakaszán is, a legnagyobb szükség azonban a csongrádi duzzasztómű megépítésére volna" - véli Ördögh József, aki 1978 óta foglalkozik a tervezett duzzasztó ügyével.

A csongrádi duzzasztómű megépítéséről politikai egyetértés alakult ki az MSZP és a Fidesz helyi politikusai között. Becsey Zsolt EP-képviselő hangsúlyozta: a duzzasztómű költségeinek nagy részét EU-s támogatásból lehetne finanszírozni.

A duzzasztómű továbbá energiát is termelhetne, valamint újraéleszthetné a tiszai hajózást. Az alacsony vízállás miatt jelenleg nem biztonságos a hajók mozgása.

A természetvédők szerint viszont károkat okozna a csongrádi duzzasztómű megépítése. Lőrincz István környezetvédelmi szakértő tanulmányában hosszan sorolja azokat a védett fajokat, amelyeknek életterére káros hatást gyakorolna a beruházás. A politikusok és a szakértők elismerik, hogy valóban összébb szorulna például a sárgás szitakötő élettere - megjegyzik azonban, hogy ha választani kell, ők inkább az emberek megélhetését igyekeznek szem előtt tartani.