Egy az irány, sok a zászló

Legalábbis ez szűrhető le a lapunk birtokában lévő anyagból.
Igaz, vannak eltérések is: a szövetség három lépésben összesen 10 százalékpontot faragna le a járulékteherből, míg a kormány megelégszik 6 százalékkal. A legújabb adócsomag merészebb az szja sávhatárának a megemelésében is, s részletesebben szól egy egyszázalékos, általános ingatlanadó bevezetéséről.

Miközben tehát e két adócsomag alapján körvonalazódni látszanak a 2009 második felében életbe lépő adómódosítások, a részletekre még nem érdemes mérget venni. A pénzügyi tárcánál ugyanis a náluk készülő tervek hét eleji kiszivárogtatásakor közölték: több területen még nem született döntés, és a javaslatok még számos ponton módosulhatnak.

Tegnap pedig lapunk kérdésére Oszkó Péter, a Reformszövetség adómunkacsoportjának vezetője leszögezte: a testület hét eleji ülésére valóban készült egy adómódosítási javaslatokról szóló anyag, ám a végleges változatot csak a jövő hét végén mutatják be. Hozzátette: miközben a távirati iroda – ahová szintén eljutott az adókról szóló dokumentum – a szövetség szemére vetette, hogy a módosításokhoz szükséges költségvetési mozgástér előteremtéséről nem szól az anyag, valójában egy ilyen javaslat is készül a testületnél. A két anyag összefésülésekor pedig még sok minden átalakulhat, egyelőre nincs kőbe vésve a 23 százalékos áfára és az első lépésben 5 százalékpontos járulékcsökkenésre vonatkozó javaslatuk sem. Többen ugyanis már az idén 8 százalékpontos mérséklést látnának szívesen – fogalmazott Oszkó Péter.

Akárhogy is lesz, úgy tűnik, már a szükséges módosítások mértéke tekintetében is egy irányba mutatnak a vélemények. Gyurcsány Ferenc minapi bejelentését idézi ugyanis az, hogy a Reformszövetség is egy 1000 milliárd forint körüli adócsökkentés képét vázolja fel: 2011-ig összesen 1200 milliárd forinttal fognák vissza a költségvetési bevételeket, igaz, ebben már benne van a helyi iparűzési adó kivezetése is. A Világgazdaság birtokában lévő tanulmányuk is úgy fogalmaz: több éven keresztül mintegy 7-7,5 százalékkal kell csökkenteni az állami újraelosztás mértékét, erre pedig 3 százalékot meg nem haladó államháztartási hiány mellett is van lehetőség.

A Reformszövetség adócsomagjának egyik lényeges eleme: az igen magas magyarországi adóéket az átlagbér sávjában a munkáltató javára kell csökkenteni, mivel a munkavállalók adóterhelése ezen a szinten még nem kirívó mértékű, és nem motivál adókikerülésre. Sőt, ha a munkavállalók adó- és járulékterhelése ebben a jövedelemsávban csökkenne, az minden bizonnyal a magasabb keresetek „eltűnéséhez” vezetne – derül ki az anyagból. A javaslat fontos része még, hogy 2010-től az adókedvezmények közül csak a családi kedvezmény maradna fenn, és ezzel párhuzamosan megszűnne az eva, az ekho, valamint a tételes átalányadózás is. Egy évvel később, 2011-ben a készítők búcsút intenének a kisadóknak és az adójóváírás intézményének is.

A Reformszövetségnél úgy számolnak: az egyszázalékos, a 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanokra kivetett adó az szja sávhatárának megemelésével párosulva sokkal igazságosabbá teszi az adószisztémát. Az ötmillió forintos sávhatár még ekkora jövedelem mellett is többet hagy az adózónál, mint amennyit az új ingatlanadó elvon, így minden olyan esetben, amikor a vagyonszerzés adózott jövedelemből történik, az adóteher összességében nem nő.

Szükségesnek tartják az illetékszabályok módosítását is, hogy a hitelszűkét olyan eszközalapú finanszírozási módszerekkel lehessen orvosolni, mint a visszlízing. Szükség van az egyedi kedvezményekre vonatkozó határidők meghosszabbítására is, különösen a meghatározott időn belüli továbbértékesítés esetén járó 2 százalékos kedvezményes mértékű illeték, valamint a telek négy éven belüli beépítése után járó illetékmentes vagyonszerzés esetében. Hoszszabb határidőket javasolnak a kkv-k fejlesztési tartaléka esetében is, és felvetik annak a lehetőségét, hogy az áfát az adózó csak akkor legyen köteles befizetni a költségvetésbe, ha a vételár valóban meg is érkezett az eladóhoz. Sokat segítene az is, ha a rossz, bedőlt vagy meg nem térülő követelések áfaterhét a vállalkozások az állami költségvetésre háríthatnák.