A londoni kormány illetékes minisztere azzal védekezett, hogy a gyógyászati eljárások gyors fejlődése miatt rövidebb ideig szükséges bent tartózkodniuk a betegeknek, sok esetben pedig nem is kell befeküdni a kórházba. Az ellenzéki konzervatívok által bemutatott számok szerint a többi EU-tagállam többségében jóval magasabb a 100 ezer lakosra számított kórházi ágyak száma.
Az adott mutató Németországban 829, Csehországban 817, Litvániában 801, Magyarországon 792, Nagy-Britanniában viszont csak 389. A vita céljára összeállított európai statisztikában 32 ország – közöttük EU-tagjelöltek – szerepelnek, ezek sorában a britek a 25. helyen állnak. A kapott fajlagos európai ágyszám mutatók átlaga 590, minden százezer lakosra. A konzervatív árnyékkormány egészségügyi minisztere emlékeztette a munkáspártot egy 2000-ben tett ígéretére.
Ebben még a kórházi ágyak számának 7000-rel való növekedése szerepelt, ehelyett azóta közel 21-ezres csökkenés következett be. A politikus a jelenséget „tébolynak” minősítette, ami oda vezetett, hogy akár egy komolyabb influenza-járvány idején is csődhelyzet áll elő. Az elkerülhetetlen zsúfoltság miatt fordulhat elő, hogy időnként nem lehet betartani a nemek szerint szétválasztást, ráadásul erősen növekszik a bent összeszedhető fertőzések kockázata, mert a fertőző betegek számára nem áll rendelkezésre elkülönítési lehetőség.
A fajlagos ágyszám adat jelentőségének viszonylagosságát egyébként az is jelzi, hogy a britekénél is alacsonyabb az adott mutató a dánoknál (361) és a svédeknél (287). A két skandináv állam köztudottan nem a gyenge szociális és egészségügyi ellátásról híres, hanem az erős közszolgáltatásokról, ezért itt nyilván a jobb körzeti ellátást, illetve az otthoni környezetben, korszerű távfelügyelettel végzett gyógyítást kell keresni az okok mögött.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.