Az államfő számára intő jel, hogy Guadeloupe szigetén elszabadultak az indulatok, és félő, hogy a zavargások átterjednek a kontinensre. Nicolas Sarkozy legutóbb február elején nyilvánult meg honfitársai előtt a válságról, amikor a francia sajtó vezető munkatársainak kérdéseire válaszolt esti, egyenes adásban. A külső szemlélő számára az esemény olyan benyomást keltett, hogy kézben tudja tartani az eseményeket és ura a helyzetnek.
A látszat azonban csalóka volt, mert – mint a Reuters emlékeztet – az államfő támogatottsága január óta 11 pontot esett, és jelenleg mindössze 36 százalékon áll, amin a korlátozó körülmények miatt nem tud változtatni a közeli hetekben-hónapokban. A hírügynökség idéz közgazdászokat, akik szerint merész, új javaslatokhoz egyszerűen hiányzik a mozgástér, mert nincsenek igénybe vehető erőforrások, ezért a szakszervezeteknek legfeljebb morzsákat tud kínálni.
Az érdekképviseletek szintén nehéz helyzetben vannak, mert kemény fellépésükkel társadalmi robbanást kockáztatnának, ha pedig nem támasztanak követelményeket, akkor a tagságuk elmegy a radikálisabb csoportokhoz. Ezért egyelőre fenntartják a mozgósítottságot, és készülnek a március 19-re meghirdetett, következő tiltakozó napra, amikorra országos sztrájkot hirdettek és tüntetéseket szerveznek. A kiemelt szakszervezetek közül a CFDT inkább hajlik a reformok támogatására, ha azokkal együtt jár a munkahelyek fokozott védelme. A CGT és az FO viszont béremeléseket követel.
Németországban a szakszervezetek igyekeznek konstruktív magatartásukkal segíteni a kormányt, a kilábalást célzó gazdaságpolitika végrehajtásában. A központi szövetségük vezetője – Michael Sommer – a Financial Times tudósítójának elmondta, hogy a legutóbbi, 50 milliárd eurós ösztönző csomag magán hordozza az érdekképviseletek törekvéseinek számos jegyét. A kormány korlátozta például a csúcsvezetői fizetéseket, szigorúbb pénzügyi-piaci szabályozást léptetett életbe, de az oktatás és az infrastruktúra fejlesztését célzó tervek is egybevágnak a szakszervezetek követeléseivel – hangoztatta a DGB elnöke.
A Le Monde egyik kommentátora szerint Sarkozy az adott helyzetben hármas célt követ. Először valamilyen politikai aknamentesítést kell végrehajtania, hogy a leginkább elégedetlen csoportokat elnémítsa. Másodikként időt akar nyerni, mert a beláthatatlan ideig tartó válságban minden nyugodt nap fontos lehet. Harmadszorra, pótlékot kell nyújtania a romokban heverő ideológiai alaptételeire, amelyeket a megválasztásakor a teljes foglalkoztatottság megteremtésének és a vásárlóerő erősítésének frazeológiájával terjesztett honfitársai elé.
Az államfő szorult helyzetét jelzi, hogy szerda estére újabb nyilatkozatot helyezett kilátásba, ez alkalomra tévébeszédet időzített. A nagy államfői beszédeket általában este nyolc órakor szokták sugározni, amit többnyire – egyenes adásban, vagy némi késleltetéssel – közvetítenek a francia nemzetközi csatornák (a TV5-Monde vagy a France-24)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.