A kormány megy, az adócsomag marad? - Mire számíthatunk?

Mint arról a Világgazdaság beszámolt, a volt pénzügyminiszter leszögezte: a 70 százalékos GDP-arányos államadósság, az államháztartási hiánycél teljesítésének kényszere, valamint a valutaválságtól való félelem megköti a jegybank kezét is, hiszen így nincs mód a kamatok csökkentésére. Tény, a kiadások visszafogása – a kereslet további csökkentésével – rövid távon még súlyosabb válságot okozhat, a cél azonban Bokros szerint jelenleg az, hogy a magyar gazdaság 2010 második felére legalább részben ledolgozza az utóbbi években felhalmozott versenyhátrányát.

A lap úgy tudja, hogy a kormánypártiak immár hajlandóak kinyitni a 13. havi nyugdíj kérdését, e szerint a járandóság jövőre teljesen megszűnne, és mintegy 160 milliárd forintos megtakarítást hozna.A Népszabadság elemzőket kérdezett meg arról, milyen gazdasági lépésekre számítanak, függetlenül a leendő miniszterelnök személyétől. Barcza György, a K&H Bank vezető közgazdásza elmondta: 300-400 milliárdos az az összeg, amit meg kell spórolni az idén ahhoz, hogy tartható legyen az eredetileg tervezett hiánycél. A hivatalos prognózis ma 3-3,5 százalékos visszaesést mutat, 200-250 milliárdos bevételkieséssel. Ehhez tehát 100-150 milliárd extra kipótolnivaló jöhet az idén. Barcza arra számít, hogy a recesszió miatt várhatóan növekvő költségvetési hiányt, illetve lyukat az eddig megszokott intézkedésekkel tömik majd be, és szerinte ez elég is lehet a 300-400 milliárd forint pótlásához.

Hogy mekkora lesz a bevételkiesés és a recesszió 2009-ben, most senki nem tudja megmondani - hangsúlyozza Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers cégtársa. Épp ezért nagyon fontos, hogy a leendő kormányprogram rugalmas legyen. Emellett lényeges az időtényező: a legnagyobb kárt az okozza, ha nem történik semmi.

László Csaba, a KPMG adópartnere, volt pénzügyminiszter azt hangsúlyozza, hogy a kiszámíthatóság érdekében jó lenne tudni, mi lesz az adócsomag sorsa. A piac ugyanis már nagyjából beleélte magát a változásokba. Úgy véli, ha a recesszió miatt a költségvetés nehéz helyzetbe kerül, logikus lehet elhalasztani az szja-csökkentést, vagy 23 helyett 24 százalékra emelni az áfakulcsot. Az lényeges, hogy az adó területén a Reformszövetség által kijelölt úton haladjon a kormány.

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője szintén a meglévő adócsomag elfogadása mellett van. Ezzel együtt hangsúlyozza: az adó önmagában véve nem old meg semmit. Szükség van a kiadások érdemi csökkentésére és ebből a forrásból az adóteher mérséklésére, és az ehhez szükséges szerkezeti átalakításoknak még ebben az évben neki kellene állni. A bérterhek csökkentését a munkahelyek magtartása céljából sürgetőnek tartja a szakértő, vagyis még a tavaszi ülésszakban dönteni kellene erről. 

A következő oldalon: adócsomagok összevetése

A kormány március 16-án beterjesztett adócsomagja
 
Az év egészére 1,9 millió forintos szja-sávhatárral, 19 százalékos társasági adóval, valamit 5 százalékponttal csökkenő járulékteherrel számolt a tervezet. Az üdülési csekk, az étkezési utalvány, az iskolakezdési támogatás, a munkáltató magán-nyugdíjpénztári vagy önkéntes biztosítói hozzájárulásának, valamint a képzés térítésének csak a fele lenne adómentes, a másik „fél” után 62 százalékos szja és 27 százalékos járulék hárulna a kifizetőre. 2010-től a családi kedvezmény kivételével megszűnnének az szja-kedvezmények. A passzív táppénz időtartama a jelenlegi 45 napról 30-ra csökkenne.

A Reformszövetség elképzelései

A munkáltatói járulékterheket idén 5 százalékponttal, jövőre 3, majd 2011-ben további 2 százalékponttal javasolta csökkenteni a Reformszövetség, miközben már 2009-től a 18 százalékos szja-kulcs sávja évi 5 millió forintra emelkedne a különadó megszüntetése mellett. A Reformszövetség programja szerint az államháztartás működési kiadásaiból 2009-ben 200 milliárd forintot (a 2009-re elfogadott költségvetés ilyen címen 1200 milliárd forinttal számol), 2010-ben és 2011-ben 150-150 milliárd forintot, a 2009-2013-as időszakban összesen 550 milliárd forintot lehetne megtakarítani. A család- és gyermektámogatásokat két-három év alatt a GDP 0,25 százalékával vágnák vissza.

Bokros Lajos programja az Élet és Irodalomban megjelent cikke alapján

Ténylegesen adózó minimálbéresek, nehézkes rokkantnyugdíjazás, többiztosítós egészségügy, felsőoktatási tandíj, kevesebb iskola, de több iskolabusz - ezek Bokros Lajos az Élet és Irodalomban vázolt programjának fő pillérei. A volt pénzügyminiszter eltörölné a 13. havi nyugdíjakat és béreket, eltűnne az EVA, de egyszerűsödne a vállalati jövedelemadózás, és megszűnne a helyi iparűzési adó is. A csomag öt területen hajtana végre drasztikus, összefüggő reformokat, melyek fontossági sorrendje a következő: egészségügy, oktatás, nyugdíjrendszer, közigazgatás és adózás. A reformok legfontosabb elemeit valószínűleg a lehető legkorábban, egyidőben indítaná el.

Bokros szerint a közteherviselés reformja nem az egykulcsos személyi-jövedelemadóval, hanem az adóék kisimításával kezdődik. A döntő láncszem nem az adókulcsok divatos csökkentése, hanem az adózók (adóalanyok) körének bővítése és az adózandó jövedelem (adóalap) szélesítése. A nyugdíjreformot svéd mintára fejezné be, bevezetve névleges járulék-meghatározottságú rendszert.

A lap úgy tudja, hogy a kormánypártiak immár hajlandóak kinyitni a 13. havi nyugdíj kérdését, e szerint a járandóság jövőre teljesen megszűnne, és mintegy 160 milliárd forintos megtakarítást hozna. -->