Akik saját erőből másztak ki a mocsárból - Megtanulták a leckét a finn bankárok

Finnországtól tanulni - nyilván ez volt az (amerikai) törvényhozók mottója - írja az osztrák lap. Ugyanis az észak-európai ország már tizenöt évvel ezelőtt átélte a saját, mély válságát, és rövid időn belül erdő- és agrárgazdaságból vezető csúcstechnológiai telephellyé változott, amelynek képzési rendszerét világszerte példaértékűnek tartják. Pedig a kiinduló helyzet igencsak komor volt.

Finnország exportjában ugyanis hagyományosan a keleti tömbbe, mindenekelőtt a szomszédos Szovjetunióba irányuló export játszott nagy szerepet. A birodalom összeomlásával azonban eltűnt a legfontosabb kereskedelmi partner. Ezzel párhuzamosan szétpukkant a részvény- és ingatlanbuborék, és a bankok a csőd szélére jutottak. Egyidejűleg a fa ára (fontos exportcikk - A szerk.) is esett.

Ennek következtében csupán 1991-ben a finn gazdaság 7 százalékos csökkenést mutatott fel. 1994-ig a munkanélküliségi ráta csaknem 20 százalékot ért el. Finnország a legsúlyosabb recesszióba zuhant, olyanba, amelyet egy európai állam a harmincas évek óta valaha megélt.

A Die Presse kiemelte: Finnország saját erőből mászott ki a mocsárból. Csodának tűnhet, hogy ehhez jó feltételek is voltak. Egyrészt a kiegyensúlyozott költségvetésnek köszönhetően a válság kezdetén az államadósság alacsony volt, ami növelte a politika játékterét. Másrészt Finnország profitált a képzési rendszeréből.

Már a hetvenes évek elején megreformálták, úgy, hogy a kilencvenes évek elején már elégséges számú munkaerő állt rendelkezésre. Végül a finnek a válság előtt liberalizálták a mobiltelefon piacot. Egy kis gyártó, nevezetesen a Nokia hamarosan tapasztalatokra tudott szert tenni a GSM-mobil telefon-technológia terén. Végül a finn állam beszállt számos konszernbe, és egy (mentőövet dobó) befogadó társaság révén szorult helyzetbe kerüljenek a hitelek terén.

A piacon maradt vállalatok más irányba - a Nyugat és a csúcstechnológiai ágazatok felé fordultak. A Die Presse elemzése befejezésül rámutat: Finnország a struktúraváltásért magas árat fizetett: Az államadósság a GDP 60 százalékára növekedett, a munkanélküliségi ráta sokáig 10 százalékon maradt, s nem minden favágóból vált technikussá. Ám 2009 januárjában a 6,6 százalékos munkanélküliségi ráta már jelentősen az eurózónában regisztrált átlag alatt volt.

És a recesszió? Legalábbis a finn bankok megkönnyebbülve figyelik a válságot: egyiküknek sem kellett milliárdokat leírniuk. A finn bankárok is megtanulták a leckét - többek között 15 évvel ezelőtt - írja a Die Presse.