Az utalványok halála jöhet

A munkáltatók túlnyomó része ugyanis megszüntetné e juttatások finanszírozását abban az esetben, ha azok teljes mértékben adókötelessé válnának, legalábbis ezt tükrözik az Autonóm Szakszervezetek, valamint az Accor Services Magyarország Kft. kutatásai. A válaszokból kitűnik: akadnának ugyan olyan cégek, amelyek adóteher mellett is fenntartanák az úgynevezett cafeteria-rendszereket, ám az adótétel csökkentené a munkavállalók rendelkezésére álló keretösszeget, vagyis a juttatások nettó értékét. Az adót tehát valójában a munkavállalók fizetnék meg.

Egyelőre azonban nem tudjuk, pontosan mekkora adóteher is hárul a jövőben a béren kívüli juttatásokra. Ha ezek a tételek is ugyanúgy fognak adózni, mint a bérjövedelem, az egyet jelent a cafeteria felszámolásával, hiszen hasonló közteher mellett teljesen felesleges fenntartani a külön adminisztrációt igénylő rendszereket – mutatott rá lapunk kérdésére Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató szakértője. A kutatásvezető hozzátette: arra van esély, hogy a juttatások megvonását egy enyhe bérnövekedéssel kompenzálnák a vállalkozások, ám lehet, hogy a cégek a jelenlegi szűkös gazdasági viszonyok között inkább csökkentenék a költségeiket a ma még a cafeteria működtetésére fordított összegekkel.



Ennél valószínűbb azonban, hogy végül valamilyen köztes megoldás születik az adómérték kérdésében, vagyis a béren kívüli juttatásokat a rendes bérjövedeleménél alacsonyabb adó terhelné. A juttatások 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) alá vonásának lehetősége már tavaly ősszel felvetődött, értesülésünk szerint pedig jelenleg egy 19 százalékos személyi jövedelemadó vagy egy ugyanekkora nyereségadó kivetéséről folynak az egyeztetések. Tény, a 11 százalékos eho már önmagában 60 milliárdot is hozhat az állam konyhájára az 500-600 milliárd forintos utalványpiacon, és egy ekkora tehernövekedés még biztosan nem vezetne a juttatások tömeges mértékű megszüntetéséhez. Igaz, a piac megtorpanását vagy átmeneti zsugorodását még egy ekkora adótétel is előidézheti – véli Adler Judit. Jelenleg az adómentes határ felett 54 százalékos szja terheli az ilyen kifizetéseket, és arra is van esély, hogy a jövőben ez a teher válik általánossá.

Franciaországban 1988-ban vették át a rendszert, s a kizárólag belföldi turizmust segítő kezdeményezés a mai napig működik.

Szlovákiában a napokban terjesztik a parlament elé, kifejezetten a válság hatásainak enyhítésére, az üdülési csekk rendszerét, Romániában pedig sürgősségi rendelettel vezetik be.

Ausztráliában áttekinthető a rendszer, ott erre külön adónemet alkalmaznak (Fringe Benefits Tax). Ennek mértéke nagy, hiszen a legmagasabb szja-kulcs (45 százalék) és az egészségügyi hozzájárulás (1,5 százalék) összege. Igaz, a kifejezetten a munkához kapcsolódó juttatások (mobiltelefon, laptop) vagy a munkájuk miatt elköltözők lakhatási támogatása részben vagy egészében adómentes.

Úgy tudjuk, mindezek fényében a kormány is kész a kompromisszumra, és jó esély van arra, hogy az étkezési jegyek és az üdülési csekkek kimaradnak a megadóztatandó juttatások köréből. Egyik nyilatkozatában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is úgy fogalmazott: oda kell figyelni arra, amit a szakszervezetek és a munkavállalók mondanak, és bizonyos ügyekben kompromisszumot kell kötni. Arra is van esély, hogy az üdülési csekk felhasználási körét szűkítik, az évente mintegy 200 milliárd forintot kitevő étkezési jegyek esetében pedig nem változnának a szabályok. A legutóbbi egyeztetéseken már a szakszervezeti vezetők is úgy fogalmaztak: e két juttatás megadóztatását határozottan ellenzik, a további béren kívüli juttatások esetében azonban nem zárják ki a módosítások lehetőségét.

Az adóteher kivetését ellenzők gyakran hangsúlyozzák: az étkezési és üdülési csekkek egész ágazatokat tartanak el, így adó alá vonásuk akár több ezer munkahely megszűnéséhez vezetne. Egy felmérés szerint csak a melegétel-utalványok mintegy négyezer munkahelyet tartanak fenn. A jelenlegi szisztéma megszüntetése erősítené a feketegazdaságot is, hiszen az utalványos rendszeren átfolyó jövedelemnek kis része sem tűnik el, a kifizetések nyomon követhetők, és jelentős összegű áfát, valamint járulékot generálnak. A GKI éppen tavaly ősszel végzett felmérést az étkezési utalványok gazdasági szerepéről. Ebből szintén az derült ki, hogy a csekkek a feketegazdaság szűkítésének egyik módját jelentik, ugyanakkor munkahelyteremtő hatásuk is kimutatható: az utalványokat elfogadó vendéglátóhelyek 31 százaléka hajlandó gépi beruházásokra, fejlesztésre, új munkaerő felvételére fordítani az ebből befolyó pénzt.
A turizmust is kedvezőtlenül érintené a belföldi vendégforgalom motorját jelentő üdülési csekk adóval, járulékkal történő terhelése. Az idén csaknem 42 milliárd forint értékű csekket vásároltak a cégek dolgozóik részére, ez 30 százalékos emelkedés az előző év ugyanezen időszakához képest – mondta lapunknak Karácsony Mihály, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány elnöke. A beváltás is hasonló dinamizmust mutat, így több szolgáltató alapoz e juttatás által generált forgalomra. Vidéken több olyan szálláshely működik, amely árbevételének 80 százalékát az üdülési csekk adja – tette hozzá.

Franciaországban 1988-ban vették át a rendszert, s a kizárólag belföldi turizmust segítő kezdeményezés a mai napig működik.

Szlovákiában a napokban terjesztik a parlament elé, kifejezetten a válság hatásainak enyhítésére, az üdülési csekk rendszerét, Romániában pedig sürgősségi rendelettel vezetik be.

Ausztráliában áttekinthető a rendszer, ott erre külön adónemet alkalmaznak (Fringe Benefits Tax). Ennek mértéke nagy, hiszen a legmagasabb szja-kulcs (45 százalék) és az egészségügyi hozzájárulás (1,5 százalék) összege. Igaz, a kifejezetten a munkához kapcsolódó juttatások (mobiltelefon, laptop) vagy a munkájuk miatt elköltözők lakhatási támogatása részben vagy egészében adómentes. Béren kívüli juttatások 2009-ben - Melegétel-utalvány

- Hidegétel-utalvány

- Üdülési csekk

- Kultúrautalvány

- Ajándékutalvány

- Internetutalvány

- Iskolakezdés támogatása

- Képzés támogatása

- Egészség- és önsegélyező pénztár

- Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás

- Helyi bérlet -->