Eddigi kormányintézkedések a válság hatásainak enyhítése és a kiadások csökkentése érdekében

Több mint félszáz válságkezelő intézkedés született, a 4+1 napos munkahetet lehetővé tevő munkahelymegőrző támogatástól kezdve az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került lakáshiteleseket segítő törvényen és a diákhitel megemelésén át az építőipari beruházásokra felhasználható 1800 milliárd forintos támogatásig egy sor további lépést tett a kabinet - írja a közlemény.

A valsagkalauz.hu oldalon megtalálható valamennyi válságkezelő kormányzati intézkedés.

A világgazdasági hatásainak mérséklése érdekében megtett legfontosabb intézkedések:

Állampolgárok védelme:

1. A kormány teljes körű állami garanciát vállalt a bankbetétekre. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által biztosított összeghatárt a korábbi 6 millió forintról 13 millió forintra emelték, a kormány ezen túlmenően is garanciát vállalt a betétekre.

2. Állami garanciavállalás a lakáshiteleseknek. Az állam garanciavállalással segíti azokat, akik lakáshitelt vettek fel és a válság miatt, önhibájukon kívül elvesztették munkahelyüket. Ez teszi lehetővé, hogy az adósok a bankokkal legfeljebb két évre alacsonyabb törlesztőrészletekben állapodjanak meg. Az eredeti törlesztőrészlet és a csökkentett összeg különbözetére az adós a banktól áthidaló kölcsönt vehet fel, amire az állam készfizető kezességet vállal.

3. Megállapodás a devizahitelesek terheinek csökkentéséről. A megegyezésben részt vevő bankok vállalják, hogy bizonyos feltételek mellett lehetőséget adnak a törlesztőrészletek mérséklésére, rugalmasan kezelik a devizaalapú kölcsönök előtörlesztését és átváltását forintra.

4. Megemelt összegű diákhitel a gazdasági válság miatt rászorulóknak. Nagyobb összegű diákhitelt vehetnek fel azok a hallgatók, akiknek a családja a válság miatt komoly gondba került, hogy az anyagi nehézségek miatt senkinek se kelljen abbahagynia a tanulást.

Pénzügyi stabilitás erősítése:

1. Kiadáscsökkentés az egyensúly megőrzése érdekében. 2008 októbere óta 800 milliárd forintos költségvetési kiadáscsökkentésről döntött a kormány, ami a hazai GDP 3 százalékának felel meg. Így biztosította a kabinet, hogy az elmúlt évek kemény munkájával elért alacsony költségvetési hiány a nemzetközi válság ellenére se növekedjen.

2. Pénzügyi megállapodás nemzetközi szervezetekkel. A kormány széles körű nemzetközi pénzügyi szövetséget kötött a magyar gazdaság védelmére. A Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Unió 25 milliárd dolláros készenléti hitelt nyújt a nemzetközi pénzügyi válság hatásainak enyhítésére.

3. A magyar bankok helyzetének megerősítése. A Magyarország számára biztosított hitelkeretből 600 milliárd forint a bankok rendelkezésére áll, hogy megerősítsék helyzetüket.

4. EIB-hitel a gazdasági versenyképesség javítására. Az Európai Beruházási Bank (EIB) 440 millió eurós, 2013-ig felhasználható hitelkeretet biztosít a magyar gazdaság megerősítéséhez, ebből a pénzből az uniós források lehívásához szükséges hazai önrész növelésére van lehetőség.

5. A pénzügyi felügyelet jogkörének bővítése. A kormány már tavaly decemberben benyújtotta azt a törvénymódosító javaslatot a parlamentnek, amelynek elfogadásával a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a jövőben jobban tudja ellenőrizni a hazai pénzügyi rendszert, nagyobb eséllyel előzheti meg a problémákat, és jobban tudja védeni a betétesek érdekeit.

Munkahelyek megőrzése:

1. Az elbocsátások csökkentésére átfogó stratégiát dolgozott ki a kormány: 66 milliárd forint hazai és uniós forrást biztosít a munkahelyek védelmére. A Munkaerő-piaci Alapból és uniós forrásból használható fel pénz a meglévő munkahelyek megvédésére és újak létesítésére. A járulékkedvezmények és támogatások mintegy 100 000 munkahely megvédéséhez járulnak hozzá és csaknem húszezer új létrehozását teszik lehetővé.

2. 4+1 munkanap támogatott képzéssel. 30 milliárd forintos keretből biztosít támogatást a kormány a válság miatt nehéz helyzetbe került cégeknek, hogy ne kelljen elbocsátaniuk az embereket, hanem csökkentett munkaidőben tovább foglalkoztassák őket. Az állam minden ötödik munkanap bérköltségét átvállalja a munkáltatótól, ha az ötből egy napon államilag támogatott továbbképzésen vesznek részt a munkavállalók. A támogatás megszerzéséhez a cégeknek vállalniuk kell, hogy két éven át nem hajtanak végre létszámleépítést. Ez az intézkedés ötvenezer munkahely megtartását teszi lehetővé.

3. Út a munkához – segély helyett közmunka. A szociális törvény módosításával és az Út a munkához program elindításával a kormány a segélyezés mellett egyre inkább a munkavállalást támogatja. A közfoglalkoztatással több tízezer embernek tud munkát adni közvetlenül az állam, az önkormányzat és sok más helyi intézmény.

4. Csoportos leépítések megelőzése. A jelentős, 50 fő feletti csoportos létszámcsökkentések megelőzésére foglalkoztatási szerkezetváltást célzó központi program indul 700 millió forintos keretösszegből.

5. Térségi válságkezelő alapok. A regionális munkaügyi központokra építve 7 régióban összesen 10 milliárd forintból munkahelymegőrző és -teremtő programok indulnak. A fiatalok, a kismamák, a tartós munkanélküliek már meglévő Start kedvezményein túl a leghátrányosabb helyzetű térségekben külön kiemelt támogatást kapnak a munkahelyet teremtő vállalkozások.

Vállalkozások támogatása:

1. 1800 milliárd forintos beruházásélénkítő program indult. Ebből a pénzből a nemzetközi válság miatt visszaeső építőipari megrendeléseket lehet pótolni. A vállalkozások így megőrizhetik működőképességüket és a munkahelyeket. Többek között 267 iskola, 23 rendelőintézet, 78 városi köztér újulhat meg, több mint 400 km vasúti és mintegy 350 km közúti beruházás valósulhat meg.

2. 1400 milliárd forintnyi forrás nyílik meg a vállalkozások előtt. A kormány Európában elsőként indított válságkezelő, vállalkozáserősítő hitel- és garanciaprogramot. Az Új Magyarország Forgóeszköz Hitellel már több mint 550 milliárd forintra bővül a vállalkozások által közvetlenül elérhető forrás. Számos vissza nem térítendő támogatás is elérhető már. Elsősorban a munkavállalók 70 százalékát foglalkoztató mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat célozzák a támogatások.

3. Gyorsabban jutnak több uniós pénzhez a vállalkozások. A kormány elérte az Európai Bizottságnál, hogy az uniós források nagyobb részét fordíthassa Magyarország válságkezelésre, a vállalkozások erősítésére, a munkahelyek megvédésére. Egy-egy fejlesztés vagy beruházás esetén a korábbi 30 százalékról 50 százalékra nőtt a pályázati támogatás aránya, a nehéz helyzetű régiókban ez akár a 70 százalékot is elérheti. A kormány egyszerűsítette a pályázatokat és könnyített a feltételeken. A kabinet elérte azt is, hogy az uniós pályázatok nyertesei már az elnyert pénz 40 százalékát előre felvehessék. Az első támogatások már megérkeztek a vállalkozásokhoz.

Egyensúly megőrzése – kiadáscsökkentés:

A családok és a vállalkozások védelmét szolgáló intézkedések mellett a kormány gyors és határozott intézkedéseket hozott annak érdekében is, hogy az egyre romló nemzetközi növekedési kilátások mellett is megőrizze a költségvetés egyensúlyát. A kabinet tavaly október óta az eredetileg beterjesztett költségvetési javaslathoz képest mintegy 800 milliárd forintos költségvetési kiadáscsökkentésről döntött.

1. Tavaly a 2009-es költségvetés módosításaival csökkentek a kiadások, többek közt a közszféra működési költségeinek csökkentésével, vagy a 13. havi nyugdíj 80 ezer forintban való maximalizálásával. További ilyen intézkedés volt a közszféra béreinek befagyasztása, a 13. havi illetmények eltörlése és keresetarányos részleges kompenzációja, a nyugdíjkorrekció és a családi pótlék emelésének szeptemberre halasztása.

2. Tekintettel a 2008 végén, 2009 elején tovább romló nemzetközi kilátásokra, a kormány idén további megtakarításokról hozott döntést, amely többek közt:

- a minisztériumok működési kiadásainak csökkentéséből

- a gáz- és távhő ártámogatás átalakításából és célzottabbá tételéből; a rokkantnyugdíjazás szigorításából

- vagy a gyógyszerellátás és a kórházi ellátórendszer átalakításával az egészségügyi kiadások csökkentéséből tevődik össze.

Ezek tehát elsősorban azok a rövid távú döntések, amelyek célja, hogy a válság közvetlen hatásainak enyhítését szolgálják.

Munkabarát adórendszer – adóátalakítás:

A közép és hosszú távú – de egyben a válság rövid távú hatásait is enyhítő – további lépéseket a Válságkezelés és növekedés stratégia tartalmazza. Ennek a stratégiának egyik legfontosabb eleme a munkabarát adórendszer megteremtése.

1. A nemzetközi válság leginkább a munkahelyeket veszélyezteti, ezért első helyen a munkára rakódó terheket kell csökkenteni, hogy minél több meglévő munkahelyet lehessen megőrizni, hogy minél könnyebb legyen munkát kínálni és vállalni.

2. A kormány ezzel a céllal döntött az adószabályok megváltoztatásáról, és az adótörvények módosító javaslatát napokon belül benyújtja az Országgyűlésnek.

3. A kormány a február 16-án a miniszterelnök által a parlamentben ismertetett javaslatot tárgyalta meg, amelyeken az elmúlt hetek egyeztetései alapján több módosítást, kiegészítést és technikai változtatást hajtott végre a kabinet. Ezek érdemben nem változtatták meg az eredeti terveket, és nem érintik negatívan a költségvetési bevételeket.

4. A kormány által elfogadott alapjavaslat a következő hetek tárgyalásai során tovább formálódhat. A kormány keresi a további, főként az állam működését érintő kiadáscsökkentést lehetőségeit, amely további adócsökkentések forrása lehet.

5. A kormány javaslati értelmében idén és jövőre érdemben módosulnak az adórendszer belső arányai, anélkül, hogy csökkennének a költségvetés adóbevételei. Mintegy 700-800 milliárd forint csökkenést jelent a bérek adóterhének mérséklése és a 2006-ban bevezetett különadók megszüntetése. Az a cél, hogy adózzon kevesebbel a munka. Az adócsökkentések forrását a fogyasztást terhelő adók emelése, illetve a különböző mentességek és kedvezmények hasonló nagyságrendű megszűntetése teremti meg.

6. Az adómódosítások összes idei és jövő évi hatása közel 0, azaz összességében nem növeli a lakosság és a vállalkozások terheit, nem csökkenti a költségvetés bevételeit. Változik viszont az adók belső aránya. Kevesebb adót kell fizetnie a foglalkoztatottait megőrző, a munkahelyeket bővítő vállalkozásoknak, az átlagos keresetű munkavállalóknak, de több adó terheli majd a fogyasztást.

A kormány március 11-ei ülésén elfogadott javaslat szerint:

1. Két lépésben 300 milliárd forinttal, 5 százalékponttal – 32 százalékról 27 százalékra – csökken a munkáltatók járulékterhe (az egészségbiztosítási járulék 3, a munkaadói járulék 2 százalékponttal csökken). 2009 júliusától a járulékcsökkentést a minimálbér kétszereséig lehet igénybe venni, 2010 januárjától pedig már a bér teljes összege után. A tételes egészségügyi hozzájárulás összege változatlanul havi 1950 forint marad.

2. Két lépésben több mint 200 milliárd forinttal csökken a munkavállalók személyi jövedelemadó terhe.

- 2009 júliusában januárig visszamenőleges hatállyal 1,7 millióról 1,9 millióra emelkedik a személyi jövedelemadó alsó kulcsának sávhatára. (A munkavállalók az év második felétől visszamenőleg adóvisszatérítésként kapják meg az első félévi túlfizetésüket). Ez 41 milliárd forint megtakarítást jelent a lakosság számára.

- 2010 januárjában a személyi jövedelemadó kulcsai a jelenlegi 18-36 százalékról 19-38 százalékra változnak, miközben a sávhatár 1,9 millióról 3 millió forintra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy az emberek 87 százaléka már a legalsó kulcs szerint adózik jövőre!

- Az alsó kulcs emelkedését a legalacsonyabb kereseteknél az adójóváírás növelése kompenzálja.

- 2010 januárjában megszűnik a magánszemélyek különadója.

3. 2010 januárjától megszűnik a vállalkozások különadója is, ami közel 210 milliárd forintos tehercsökkenést jelent a vállalkozásoknak.

Az adócsökkentések forrását megteremtő lépések:

1. 2010-től háromszorosára emelkedik a rehabilitációs hozzájárulás összege. Ezt csak azok a 20 főnél több embert alkalmazó munkáltatók fizetik, akik nem foglalkoztatnak legalább 5 százalékban csökkent munkaképességű dolgozót.

2. 2010-től 19 százalékra emelkedik a társasági adó kulcsa, és a beruházási kedvezmények kivételével (fejlesztési tartalék, kkv-k beruházási kedvezménye, gyorsított értékcsökkenés) lényegében minden társasági adóalap kedvezmény megszűnik.

3. 2010-től a munkáltatók által adott természetbeni juttatások – mint az üdülési csekk és az étkezési utalvány – fele adómentes maradna, a másik fele után pedig az adózó juttatásokhoz hasonlóan a kifizetőnek kellene megfizetni az adóterheket.

4. A 3 és több gyermekesek családi kedvezménye és a hosszú távú megtakarítások kedvezményének kivételével megszűnik minden személyi jövedelemadó kedvezmény.

5. A családi pótlék szeptember 1-jétől adóterhet nem viselő járandósággá alakul, vagyis beszámít a jövedelembe, de nem kell a ráeső adót megfizetni. (Csak a magasabb jövedelműeknél jelent tényleges adófizetési kötelezettséget.) A családi pótlék a házastársak között megosztva kerül az adóalapba, egyedülállók esetében a juttatás felét kell beszámítani. Ugyanígy – megosztva – kell adózni az otthonteremtési támogatás, a szocpol után is. Két év türelmi idő után évente a támogatás 20 százalékát kell 5 éven át adóalapként figyelembe venni.

6. 2009 júliusától 3 százalékponttal emelkedik az áfa normál kulcsa.

7. 2009 júliusától emelkedik a dohánytermékek (5-6 százalék), az üzemanyagok (6-7 százalék) és az alkohol (3 százalék) jövedéki adója.