Faragnak a főnök pénzéből

Megkezdték a vállalatvezetői fizetéseket a válság realitásaihoz igazítani az amerikai cégek – derül ki a Watson Wyatt felméréséből. A tanácsadó cég 145 vállalat humánerőforrás-részlegét kérdezte meg. E szerint a válaszadók több mint felénél már befagyasztották a vezetői juttatásokat, 10 százalékuk egyenesen csökkentette is azokat, további 10 százalékuk pedig már tervezi a főnökség pénzének lefaragását.

Mindezek az arányok kivétel nélkül egyértelműen magasabbak, mint a legutóbbi, decemberi adatfelvételkor. Ez azt jelenti a tanácsadó cég szerint, hogy a válság hatásait az elmúlt néhány hónapban kezdték meg konkrétan is érvényesíteni a vállalatok a vezetői juttatások területén is.

A cégek fele tervezi jelentősen visszafogni az év végi jutalmakra és bónuszokra szánt keretét, átlagosan 40 százalékkal. Egynegyedük pedig már bevezette azt az elvet, hogy bizonyos esetekben visszatartja a kilátásba helyezett juttatások egy részét – például akkor, ha a vezető magatartása árt a társaságnak.

Kevésbé jellemző az ösztönző (incentive) programok átalakítása. Az éves ösztönzőket – tehát a valamiféle teljesítményelváráshoz kötött juttatásokat – a cégek 9 százaléka csökkentette, további 10 százalékuk fontolgatja ezt, túlnyomó többségük azonban e téren nem tervez változtatást. Hasonló a helyzet hosszú távú ösztönző programoknál is. Érdekes módon egyáltalán nem tervezik viszont a társaságok, hogy előírnák a juttatásként adott vállalati részvények kötelező megtartását a cégvezető nyugdíjaskoráig.

A vállalatok bő kétharmada igennel válaszolt, amikor a kérdezőbiztosok arról faggatták a cégeket, hogy a most végrehajtott (vagy tervezett) fizetéscsökkentést később érvénytelenítik-e, vagyis helyreállítják-e a főnökök korábbi jövedelmi szintjét. Szűk egyharmaduk szerint azonban a mostani csökkentés tartós marad. A vállalatok egyharmada arra is számít, hogy hosszú távon az ösztönző programok révén megszerezhető jövedelem is csökken – átlagosan 35 százalékos zsugorodást jósolnak.

A jövedelmek visszafogásának legfontosabb okaként a csökkenő részvényesi értéket, illetve a jó vállalatvezetőkért folyó verseny intenzitásának enyhülését jelölték meg a válaszadók.

A jelentés közzétételével egy időben a Wall Street Journal arról számolt be, hogy a New York-i pénzügyi élet jó néhány nagy szereplője a bónuszok korlátozását előíró szövetségi törvények kijátszására készül. A lap szerint a Citigroup, a Morgan Stanley és mások is azt fontolgatják, hogy a bónuszok maximálásának ellensúlyozására megemelik a vezetők alapfizetését.

Újabb botrány az AIG pénzei körül

A verseny kemény realitásai kényszerítették az AIG pénzügyi konglomerátumot arra, hogy 165 millió dollárt vezetői jutalmakra költsön az amerikai adófizetők pénzéből számára biztosított 180 milliárdból – közölte Edward Liddy vezérigazgató. Kongresszusi meghallgatásán Liddy úgy érvel majd, hogy a tőkeinjekció akkor térülhet meg, ha az AIG továbbra is működő vállalkozás marad, ehhez arra van szüksége, hogy ne veszítse el a legjobb munkatársakat. Timothy Geithner pénzügyminiszter szerint a cégnek kompenzációt kell adnia a bónuszok miatt az adófizetőknek.