Kedvezőtlen adósságpályán a magyar gazdaság

Magyarország a feltörekvő gazdaságokon belül is a sérülékenyebbek közé tartozik – mondta Juliet Sampson, az HSBC Bank vezető közgazdásza az Ybl Klub konferenciáján. A világ és a régió átlagánál is gyengébb gazdasági teljesítményt jósol a következő időszakra az ország számára a szakértő. Már 2001 közepétől figyelmeztettek a piaci szakértők a magyar ikerdeficit veszélyeire, ezzel együtt nem számítottak arra, hogy idáig jutnak a dolgok – ismerte el az elemző. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy nem a legrosszabb helyzetben lévő gazdaság jelenleg sem Magyarország, Ukrajna és Pakisztán például sokkal kedvezőtlenebb kilátásokkal szembesül.

A refordinamika alábbhagyott, és a fiskális rugalmasság is igen alacsony, ezért rossz pillanatban érte az országot a válság. A legjobb esetben a tőkeáramlás újraindulása segíthet kilábalni Magyarországnak, de jelenleg inkább a bizonytalanság, a gyenge forint, és a bizalmatlanság jellemző. A befektetőknek jelenleg arra van szükségük, hogy tudják, nem engedi ki a kormány az irányítást a keze közül, nem lesz például 400 vagy 500 forintos euróárfolyam. A bankmentő csomagok nem feltétlenül jelentik a legjobb megoldást a szektor számára, inkább a pénzpiaci viszonyok rendezése lenne a cél a banki elemző szerint.

Választ kell találni arra, miért fagyott le az állampapírpiac, miért nem akarja a magánszféra finanszírozni a magyar államadósságot – mondta Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója. Az alapvető statikus mutatók ugyanis nem indokolják a mostani bizalmatlanságot. Középtávon elemezve az államadósság fenntarthatóságát arra juthatunk, hogy a potenciális gazdasági növekedés, az adósságállomány, és a reálkamat felárak alapján nem tekinthető fenntarthatónak a jelenlegi államháztartási egyenleggel. Csermely Ágnes, az MNB főosztályvezetője ugyanakkor vitatta az ehhez a számításhoz felhasznált számok valódiságát. Hosszú távon nem segít ezen az IMF-kölcsön sem, rövid távon pedig elég lett volna a kiadási plafon bevezetése – véli a szakértő.

Egy egyszerű modell alapján 4 százalékos további megszorításra, vagy 9 százalékos gazdasági növekedésre lenne szükség a jelenlegi körülmények között. A hitelesség növelésével ezen lehet finomítani, de ez önmagában nem oldaná meg a helyzetet, a költségvetési kiadásokat is csökkenteni kell. Emellett a munkaerőpiac siralmas helyzete is magyarázza az alacsony potenciális növekedést. Az a kulcskérdés, hogy azt az egymillió embert, aki kiszorult a munkaerőpiacról, hogyan lehet újra visszahozni. Ez munkaerőkínálati probléma, egyrészt a negatív ösztönzők (korai nyugdíj, rokkantnyugdíj), másrészt a képzettség terén lenne szükség előrelépésre.