Kiadáscsökkentés: nem elég

A forint instabilitását további költségvetési szigorítással lehet csak csökkenteni, a jegybank egyedül keveset tehet. A költségvetésben ugyanakkor időzített bomba ketyeg, amiről egyelőre kevés szó esik – mondta Szitás Attila, a Buda-Cash kereskedelmi igazgatója a cég tegnapi tájékoztatóján.

Megítélésük szerint a bevételi oldalon sok olyan tényezővel nem számol a kormányzat, amely kockázatot jelent. Ilyen a társasági és a különadó, a vállalatok profittermelő képessége ugyanis jelentősen csökkent, ám az eva és bányajáradékok esetében is kiesés várható.

A tervezett áfaemelés maximum a fogyasztáscsökkenést ellensúlyozza, de az összbevételt a Pénzügyminisztérium számításaival szemben valószínűleg nem növeli. A regisztrációs adó rendkívüli mértékben visszaesett – egyelőre 20 százalékos kieséssel számolnak a Buda-Cashnél, holott ennél drasztikusabb számok jelentek meg az értékesítésről. A lakossági befizetések (szja, különadó, illetékek) is valamivel gyengébben alakulhatnak a jelenlegi terveknél.

Bevételi oldalon összesen mintegy 291 milliárd forint hiányzik a büdzséből, adóemelésben viszont már nincs mozgástere a kormánynak. Nagyobb lehetőségek lennének a kiadási oldalon, bár itt is néhány tétel túlteljesülésére lehet számítani. A szociális és tb-kiadásokra valószínűleg többet kell majd költeni, ez durván 100-200 milliárd forintos kiesést jelent. Összesen tehát 400-500 milliárd forinttal haladhatja meg a hiány a tervezettet, vagyis 730 milliárd helyett 1100-1200 milliárd forintra rúghat. GDP-arányosan ez a 2,7 helyett 4-5 százalékot jelent, ez sem az EU-nak, sem az IMF-nek tett ígéreteknek nem felel meg.

A jegybank eszköztára is korlátozott ebben a helyzetben – vélekedett Taraczky Andrej, a kereskedőház devizaüzletág-vezetője. A magas kamat csak akkor tudja erősíteni a deviza iránti keresletet, ha likviditásbőség van a pénzpiacokon. E nélkül a magas kamat vonzereje eltűnik, és ez drasztikus árfolyam-kiigazításhoz vezet. Vagyis a piaci intervenció marad az egyetlen eszköz, de kérdés, hogy trendfordulót tud-e hozni egy ilyen lépés. A nemzetközi tapasztalatok alapján az MNB-nek nem sok esélye van ilyen módon erősíteni a forintot.

Egyelőre nem lehet megbecsülni, mekkora összeget fordított erre a jegybank, de már elismerték a beavatkozás tényét – emelte ki a bróker. Hozzátette: bár az utóbbi napokban csökkent hazánk országkockázati felára, igazán csak egy spekulációs támadás során derülne ki, mire elég az MNB devizatartaléka.

Egy minimum 100-200 milliárd forintos kiigazításra biztosan szükség lesz az idén, mert a romló növekedési kilátások miatt tarthatatlan a hiánycél – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Valóban nagy a kockázat a vállalkozások befizetéseinél, ami az iparűzésiadó-bevételeket is csökkenti majd – fűzte hozzá. A nagyobb munkanélküliség és a négynapos munkahét elterjedése pedig a magánszemélyek befizetéseiben fejti ki a negatív hatását. A kormány által tervezett módosítások a szakértő szerint sem oldják meg a hiány kérdését, ez pedig az IMF-csomag miatt megkerülhetetlen.

A költségvetési bevételek körében az árbevételadók és a társasági nyereségadó előirányzatát tartja kockázatosnak az OTP Bank elemzési központja is, ahol tarthatónak vélik februárban közzétett 3,3 százalékos éves deficit-előrejelzésüket. Akkor már úgy számoltak, hogy életbe lépnek a már bejelentett, de még el nem fogadott változtatások a költségvetésben. A Pénzügyminisztérium megkeresésünkre nem kívánta kommentálni az elhangzott véleményeket.

- EU-források átváltása – tavaly egymilliárd euró érkezett, az idén 2,4 milliárddal számol az MNB

- piaci intervenció

- EU-források átváltása – tavaly egymilliárd euró érkezett, az idén 2,4 milliárddal számol az MNB

- piaci intervenció -->