Negatív spirálban az eurózóna gazdasága

A cikk szerint az itt-ott fellelhető pozitív várakozások inkább csak reményt jelentenek, semmint bizonyosságot, amit az is igazol, hogy a lassú élénkülésnek az idei év második felére várt kezdetét immár kitolták 2010-re. A növekedési előrejelzéseket lassan egymásra licitálva korrigálják lefelé a mértékadónak tekintett intézmények. A legújabb prognózisában a Nemzetközi Valutaalap – a tavalyi 0,8 százalékos összesített növekedés után – 3,2 százalékos visszaesést jósol az euró-övezet egészének, és a GDP alakulása jövőre sem fordul át 0,1 százaléknál gyorsabb növekedésbe, tehát lényegében stagnálni fog a térség gazdasága.

Az Európai Központi Bank a nemrég közzétett prognózisában a 2,2-3,2 százalék közötti sávba várja az egységes valutát használó térség összevont GDP-jének, 2009-es hanyatlását. A következő esztendőre a –0,7 százalék és a +0,7 százalék közötti tartományba eső növekedési várakozást fogalmazott meg az intézmény. Ennél jóval óvatosabb volt az Európai Bizottság, amely a folyó pénzügyi évre „csak” 1,9 százalékos visszaesést prognosztizált, a második félévben kezdődő, lassú fellendüléssel. A monetáris ügyekben illetékes biztos azonban legutóbb már azt közölte, hogy a fordulat kezdete kitolódott 2010-re. A válság elmélyülésének folyamatát világosan jelzi, hogy a – mindenkori előző három hónap adatához képest – a tavalyi második és harmadik negyedévben még csak 0,2-0,2 százalékkal esett vissza a GDP, az október-decemberi időszakban azonban a csökkenés mértéke már 1,5 százalék volt.

Tavaly késő ősszel vált egyértelművé, hogy a válság nem korlátozódik a pénzügyi szektorra, hanem a reálgazdaságot is átjárja. Az ázsiai feltörekvő államok növekedésének megtorpanása – és az ottani import csökkenése – visszavetette az euró-övezet exportját, az itteni beruházásokkal egyetemben. A zürichi lap gazdasági szerkesztősége arra is rámutat, hogy magukat a vállalatokat is meglepte a kereslet erőteljes és gyors csökkenése. A jelenséget először átmenetinek tartották, ezért egy ideig még készletre termeltek, emezek felduzzadása láttán azonban később hozzáláttak a termelés – helyenként drasztikus – visszafogásához. A válság – némi késéssel ugyan – a munkaerőpiacot is elérte, az euró-övezet átfogó munkanélküliségi mutatója tavaly márciusban esett 7,2 százalékos, régen nem tapasztalt mélypontra, ez azonban most januárra 8,2 százalékra kúszott fel, az Európai Bizottság várakozásai szerint pedig a következő év elejére meghaladja a 10 százalékot. Egyedüli biztató pontot az infláció alakulása jelenti, a drágulás éves rátája februárban 1,2 százalékra esett, és az Európai Központi Bank a következő hónapokban további lassulásra számít. A kilábalásra irányuló várakozások maguk is csalókák lehetnek – állítják a svájci lap szerzői. Az infláció mérséklődése ugyan erősíti a reáljövedelem-kilátásokat, ami konjunktúra-élénkítő programok sorával és a pénzügyi rendszer szanálásával elvben megteremthetné a pozitív fordulat alapját, a kialakult ördögi körben azonban kétségessé válhat, hogy a régi – „normális” – recessziók utáni kilábalásra most lehet-e egyáltalán számítani.