BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Surányi: a bizalmi válság a legsúlyosabb!

A szerkezeti, pénzügyi és gazdasági krízis hátterében egy jóval súlyosabb válság húzódik meg, ez pedig maga a bizalmi válság – vélekedett az Ybl Közéleti Klub A magyar gazdaság esélyei a globális válság korában című tanácskozásán Surányi György, a CIB Bank elnöke.

Surányi György szerint a bizalmi válság jóval nehezebben kezelhető , hiszen a legszigorúbb reformok sem járnak eredménnyel, ha a bizalmat nem sikerül visszaszerezni. A jegybank egykori elnöke leszögezte: jelenleg nemcsak a termelés, hanem a kereskedelem is zsugorodik, ami a lehető legrosszabb hír egy olyan kis és nyitott gazdaság számára, mint hazánk - mondta a szakember az az Ybl Klub által szervezett gazdaságpolitikai konferencián szerdán Budapesten.

A magyar gazdasági fundamentumok regionális összehasonlításban ugyanakkor egyáltalán nem kirívóak, elég az alacsony inflációs ütemre vagy az alacsony költségvetési hiányra utalni – vélekedett Surányi György, hozzátéve, hogy hazánk a folyó fizetési mérleg tekintetében is az alacsonyabb kockázatú országok körébe tartozik. Tagadhatatlan azonban, hogy a jelenlegi forint-árfolyam aláássa a pénzügyi és a gazdasági rendszer stabilitását, és bár örömteli a forint utóbbi egy-két napban tapasztalható erősödése, fontos leszögezni, hogy egy 290-nel kezdődő árfolyam is életveszélyes – közölte a szakember.

Rámutatott: az államadósság mértéke Magyarországon a legmagasabb egész Közép- és Kelet-Európában, ez gyengíti a hazánk iránti bizalmat és a magyar kormányzati politika hitelességét. A magas államadósság azonban ezekben a válságos időkben nem ritka jelenség: Írország GDP-arányos államadóssága hamarosan könnyen elérheti a 100 százalékot, a banki konszolidációk pedig Közép-Kelet-Európa több országa számára is 100 százalék feletti GDP-arányos államadósságot vetítenek előre. Idő kérdése az is, hogy minden állam számára komoly gondot jelentsen az államadósság megújítása – fogalmazott Surányi György.

Leszögezte: hazánk tényleges devizaadóssága – a bankszektor és a beruházások figyelmen kívül hagyásával - a GDP 40-50 százalékára tehető, ami korántsem nevezhető rendkívülinek. Komoly gondot okoz azonban az, hogy Magyarországon kritikusan alacsonyak a devizatartalékok, igaz, ezen a helyzeten sokat javított az IMF-hitel.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.