Svájci kabinetülés a banktitok enyhítéséről

Bernre óriási nyomás nehezedik a többi fejlett ipari állam részéről, azzal vádolva az ország bankjait, hogy segítik a nagy tételekben folytatott adómenekítést és pénzmosást. Az ügyet a legfejlettebb ipari országok és a feltörekvő államok reprezentánsaiból álló G-20 csoport április eleji ülésének napirendjére tűzték, ami azzal a fenyegetéssel jár Svájc számára, hogy a visszaélések feltárásában semmilyen együttműködésre nem hajlandó adóparadicsomok feketelistájára teszik.

A célszerű és esetleg elégséges engedmények kimunkálására szakértői bizottságot küldött ki a svájci kormány, amely a vártnál jóval hamarabb tette meg az első ajánlásait – közölte a berni pénzügyminisztérium szóvivője. A pénteki kabinetülést ezen indítványok megvitatására hívták össze, a tanácskozásról már előzetesen tájékoztatót hirdetett meg Hans-Rudolf Merz pénzügyminiszter. Tájékoztatást egy csütörtöki tévényilatkozatában az igazságügy-miniszter is kilátásba.

A vita tétjét elemezve a Reuters rámutat, hogy a kormány által levont következtetések döntő hatással lesznek a svájci bankok által folytatott vagyonkezelésre nézve. A hírügynökség idézi Boston Consulting becslését, amely szerint adott üzletágban – globális szinten – mintegy 7 ezer milliárd dollárnak megfelelő összegű értéktömeget kezelnek, a világon szétszórtan tevékenykedő pénzügyi központokban. Svájcot a legnagyobb „off-shore” központnak tekintik, ahol mintegy 2 ezer milliárd dollárnak megfelelő összegű vagyon megőrzéséről, illetve gyarapításáról gondoskodnak.

Az ország legnagyobb bankja – a UBS – üzleti gyakorlata ellen legutóbb az USA indított összpontosított támadást, azzal vádolva az intézményt, hogy nagy számú amerikai adófizető pénzének eltüntetésében segédkezett. Tovább fokozza a nyomást Svájcra, hogy a hasonló támadásoknak kitett Liechtenstein és Andorra késznek mutatkozott engedményekre, együttműködési készségét fejezve ki az adómenekítés elleni akciók végrehajtására.