A vártnál súlyosabb a Bajnai-csomag

Az 5 százalékos kulcs alá tartozó termékek köre azonban nem változik – talán ez a bejelentés nevezhető a tegnapi, az új kormány második ülését követő tájékoztató egyik meglepetésének. Igaz, már ezzel kapcsolatosan is szivárogtak ki hírek az utóbbi napokban, ám tegnap a miniszterelnök pontot tett a találgatások végére.

Adócsomag . Szintén az adócsomagot érintő kisebb módosítás, hogy a személyi jövedelemadó sávhatára jövőre nem három-, hanem négy-ötmillió forintra emelkedik, az adókulcsok pedig – a jelenleg a T. Ház előtt lévő, 1-2 százalékpontos emelést kilátásba helyező javaslattal szemben – valamelyest csökkennek. E lépések „jótékony” hatását ugyanakkor jelentősen mérsékli, hogy 2010-től sor kerül a bérek összbruttósítására. Az adó alapja tehát a bruttó bér összes járulékkal növelt összege lesz.
Az 5 százalékpontos járulékcsökkentés, valamint a 19 százalékos társasági adó már a Gyurcsány-kormány csomagjában is szerepelt, akárcsak az adókedvezmények és -mentességek radikális szűkítésének a terve. Bár Bajnai Gordon további egyeztetéseket emlegetett, úgy tűnik, az új kormány is ragaszkodik a béren kívüli juttatások részleges megadóztatásához. A Bajnai-kabinet azonban merészebbnek mutatkozik a vagyonadóztatás terén: már 2010-től általános és egységes ingatlanadót vetnének ki úgy, hogy az alacsonyabb értékű ingatlanok adóterhelése ne változzon. A drágább házak és lakások esetében azonban erőteljes progresszivitás érvényesülne, bár hogy ez pontosan hány százalékos adót is takar, egyelőre nem derült ki.

Miközben az egyszerűsítés és az adminisztrációs teher csökkentése fontos célkitűzés, Bajnai Gordon további szigorításokat is kilátásba helyezett a közteherviselés terén. Ilyen többek között az adóparadicsomokba menekített jövedelmek és vagyonok adóalapba vonása, valamint a járulékalap hozzáigazítása a tevékenység valós értékéhez. Hogy ez utóbbi pontosan mit jelent, egyelőre szintén talányos, ám minden bizonnyal egy a kétszeres, úgynevezett minimum-járulékalaphoz hasonló szigorításra lehet számítani. A kormány többek között építhet arra, hogy az APEH már ma is sokszor él a becslés eszközével egy-egy tevékenység értékének a meghatározásakor.

Szociális ellátások. Az időskori ellátások, a szociális és családtámogatások terén a miniszterelnök tegnap szinte kizárólag a már bejelentett megszorításokról adott számot. Hangsúlyozta ugyanakkor: a szigorításokra és szűkítésekre minden esetben az alkotmányos követelmények figyelembevételével kerül sor. Ez többek között azt jelenti, hogy a lakás- és családtámogatások esetében a megszorítások csak a módosítások hatálybalépése után felvett hitelekre és született gyermekekre lesznek hatással.

Ezek a lépések ugyanakkor nemcsak a költségvetési egyensúly megőrzésére, hanem a jelenlegi 57 százalékos foglalkoztatási ráta emelésére és a növekedés elősegítésére is hivatottak – szögezte le többször is Bajnai Gordon. Ezért a családtámogatások szűkítését a bölcsőde- és óvodaépítések felgyorsítása, valamint az édesanyák munkaerőpiacra történő visszatérését támogató programok indítása kíséri.

Államadósság . A magyar állam ugyanakkor a szociális és lakástámogatások mellett még két területen költ a kelleténél jóval többet, ezek pedig: az állami működési költségek és az adósságszolgálat. Utóbbiból következik, hogy szükség van az adósságpálya minél előbbi kiigazítására. Ám miközben a megszorítások rövid távon tovább mélyítik a válságot, még ilyen kormányzati lépések mellett is komoly nehézséget okoz az adósság visszafizetése – érzékeltette a kormányfő. Arra van tehát szükség, hogy a gazdasági növekedést kevéssé fenyegető megszorításokat minél hamarabb bevezessük, közép- és hosszú távon pedig 3-4 százalékos többletet érjünk el a költségvetés elsődleges – vagyis kamatbevételek és -kiadások nélküli – egyenlegében.

A már 2010-től csökkenő adósságpálya mellett az új kabinet számára fontos célkitűzés az EU-s átlagot tartósan 2 százalékponttal meghaladó növekedés elérése, valamint valamennyi – vagyis az államadósságra, a költségvetés hiányára és az inflációra vonatkozó – maastrichti feltétel teljesítése. Ezért a kormány ragaszkodik az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartásához – még akkor is, ha az IMF-fel folytatott tárgyalásokon már szóba került és a jövőben is szóba kerülhet e feltétel lazítása.

Emellett a kormány törekszik a devizahitelesek megsegítésére, a közbiztonság erősítésére, valamint a vállalkozások támogatására is. Ez utóbbi keretében a piacszerzés elősegítésére, a bürokrácia csökkentésére, valamint ágazati stratégiák kidolgozására lehet számítani. Az olyan ágazatok mellett, mint a járműipar, a logisztika, az informatika és a gyógyszeripar, a kormány olyan munkaintenzív területeket is támogatni kíván, mint az élelmiszer-gazdaság, a turizmus vagy az építőipar.

- Nominális bruttó kifizetések rögzítése két évre

- A 2009-es második félévi keresetkiegészítés felülvizsgálata

- A 13. havi juttatás megszüntetése

- Az önkormányzati támogatások csökkentése

Nyugdíjrendszer

- A korhatáremelés előre hozása (2012-től)

- A 2009-es korrekció átütemezése

- A 2010-es korrekció elhagyása

- A 2009-es 13. havi nyugdíj második részének visszavonása

- A 13. havi nyugdíj megszüntetése, ehelyett GDP-hez kötött prémium

- A korai nyugdíjazáshoz kötődő máluszrendszer előre hozása

- A rokkantnyugdíjazás feltételeinek szigorítása

Szociális támogatások

- A táppénz 10 százalékpontos csökkentése

- A családi pótlék befagyasztása két évre

- A gyes és a gyed együttes időtartama 3-ról 2 évre csökken

- A lakástámogatások kivezetése

- A távhő- és gázár-kompenzáció fokozatos kivezetése

Egyéb

- A közösségi közlekedési támogatások csökkentése

- Az utazási kedvezmények felülvizsgálata

- A közmédia támogatásának csökkentése

- A közösségi agrártámogatások nemzeti kieg. csökkentése

Forrás: kormányfői beszéd, VG-gyűjtés

- Nominális bruttó kifizetések rögzítése két évre

- A 2009-es második félévi keresetkiegészítés felülvizsgálata

- A 13. havi juttatás megszüntetése

- Az önkormányzati támogatások csökkentése

Nyugdíjrendszer

- A korhatáremelés előre hozása (2012-től)

- A 2009-es korrekció átütemezése

- A 2010-es korrekció elhagyása

- A 2009-es 13. havi nyugdíj második részének visszavonása

- A 13. havi nyugdíj megszüntetése, ehelyett GDP-hez kötött prémium

- A korai nyugdíjazáshoz kötődő máluszrendszer előre hozása

- A rokkantnyugdíjazás feltételeinek szigorítása

Szociális támogatások

- A táppénz 10 százalékpontos csökkentése

- A családi pótlék befagyasztása két évre

- A gyes és a gyed együttes időtartama 3-ról 2 évre csökken

- A lakástámogatások kivezetése

- A távhő- és gázár-kompenzáció fokozatos kivezetése

Egyéb

- A közösségi közlekedési támogatások csökkentése

- Az utazási kedvezmények felülvizsgálata

- A közmédia támogatásának csökkentése

- A közösségi agrártámogatások nemzeti kieg. csökkentése

Forrás: kormányfői beszéd, VG-gyűjtés Füzes is esélyes Felmerült Füzes Péter, az Oracle Hungary ügyvezető igazgatójának neve lehetséges gazdasági miniszterként – tudta meg a Világgazdaság. Lapunk értesülése szerint a Bajnai Gordon miniszterelnökkel együtt sportoló szakember esetleges kormányzati szerepvállalása már szóba került kollégái körében. Budai Bernadett kormányszóvivő kérdésünkre nem cáfolta, ugyanakkor nem is erősítette meg az információt.

Vahl Tamás csütörtökön lépett vissza a gazdasági miniszteri jelöltségtől, új név hivatalosan azóta sem hangzott el, Bajnai Gordon erre a hétre ígért döntést. KÁ Vélemény Vámosi-Nagy Szabolcs, Az Ernst & Young adószakértője: „Üdvözlöm a béreket terhelő járulékok csökkentését, mert a munkahelymegtartó képességet erősíti. Szükséges az áfaemelés, bár kiadáscsökkentéssel is lehet a kieső költségvetési bevételeket pótolni. A 18 százalékos kedvezményes áfakulcsot szerencsétlennek tartom, mert nem az adórendszerben kell szociálpolitikát folytatni. Másrészt ez a jómódúakra szintén vonatkozik, nem követi a rászorultság elvét. Emellett az árakban sem fog megjelenni. Az szja-sávhatár eltolása már indokolt volt, mert három éve nem változott.”

Dávid Ferenc, A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára: „Megkerülhetetlenek a nyugdíjrendszerrel és a közszférával kapcsolatos intézkedések, a költségvetési egyensúly biztosításának érdekében. Ez vonatkozik az anyasággal kapcsolatos bejelentésekre is, sőt, már korábban is dönthetett volna erről a kormány. Szintén nem tartható tovább az önkormányzatok, a közösségi közlekedés és a közmédia jelenlegi támogatási rendszere. Jobb lett volna, ha az élőmunka terheinek mérséklése korlát nélkül történik, illetve jövőre további csökkentéseket várok. Másrészt a kedvezményes áfakulcs több termékre vonatkozhatna.”

Csaba László, Közgazdász, a CEU tanára: „A program számszakilag korrekt megoldásnak tűnik. Az a felismerés látszik benne, hogy megszorításokra van szükség, mivel a korábbi előrejelzések túl optimisták voltak. A kormánynak nincs társadalmi felhatalmazása a túl későn jött intézkedésekhez. Nem mindegy, ki terjeszti be a megfelelő programot, s Bajnai sem az a nyuszi, aki csak most került elő a kalapból. A belső és a külső piac megnyugtatása miatt szükség van arra, hogy a kormány elkerülje a csődhelyzetet, hosszú távú elképzelések nélkül azonban nem lehet reformokat csinálni. A kormánynak ügyvezetői feladatokat kellene ellátnia az előre hozott választásokig.”

Pataky Péter, Az MSZOSZ elnöke: „A hét végi szakszervezeti demonstráció követeléseiből szinte semmit sem fogadott meg a kormány, kitartott a rövid távú, durva megszorítások mellett, ezért az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteki ülésén kemény vitákra számítok. Új elem a programban a közszférát érintő bértömeg-gazdálkodás, amelytől tartanak a dolgozók, hiszen munkahelyek megszűnését eredményezheti. A kedvezményes áfakulcs bevezetését viszont jó ötletnek tartom, más kérdés, hogy az általános kulcs nagyobb mértékben emelkedik, mint amire számítottunk.” -->