Az IMF segíteni reméli a nehéz időszakot élő Magyarországot

Magyarország egy "nagyon nehéz régióban" található, és egy pénzügyi kiigazítási folyamat közepén van. A belső, valamint a külső stabilitás fenntartása és a növekedés támogatása jelenleg nagy kihívást jelent számára, de az IMF segíteni igyekszik a források biztosításával ebben a nehéz időszakban - mondta a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság (IMFC) szokásos tavaszi ülése után.

Elmondta, hogy az IMF nemrégen végezte el a magyar hitelszerződés első felülvizsgálatát és újabb részletet tud folyósítani a magyar gazdaság számára.

Az MTI értesülése szerint a Valutaalap májusban meneszt újabb küldöttséget Budapestre a készenléti hitelkeretről szóló megállapodás következő felülvizsgálatára; Washingtonban egyeztetések folynak a feltételek rugalmasabbá tételéről. (Ennek szándékát egyébként a kormányprogram is tartalmazta.)

A Washingtonban tartózkodó Oszkó Péter pénzügyminiszter a Bloombergnek úgy nyilatkozott: a kormány arra törekszik, hogy betartsák az IMF-szerződésben foglalt hiáényfeltételeket.

Kilábalás és kötvénykibocsátás

A Valutaalap kormányzóbizottságának vezetője, Juszef Butrosz Gáli egyiptomi pénzügyminiszter a G7 csoport előző napi nyilatkozatához hasonlóan úgy látja, hogy megjelentek a kilábalás kezdeti jelei a világgazdaságban. A szombati sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: "súlyos gondjaink vannak, nagyon komoly intézkedéseket hozunk, de (...) óvatosan elmondhatjuk, hogy oszlanak a felhők".

A Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság az egynapos ülés után elfogadott nyilatkozatban leszögezte: tagjai együttműködnek a nemzetközi pénzügyi stabilitás és a globális növekedés helyreállítása érdekében. A nyilatkozat kiemelte az IMF központi szerepét, valamint azt, hogy további határozott és összehangolt lépésekre van szükség a rendszer működése szempontjából fontos intézmények működőképességének fenntartásához, a bankok egészségének, valamint a belföldi és nemzetközi hitelezési folyamat helyreállításához.

Az IMF hétvégi tanácskozása alkalmából Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke is Washingtonba utazott - Magyarországot a jegybank elnöke képviseli az IMF-ben -, aki nem kívánt nyilatkozni az MTI-nek.

A Nemzetközi Valutaalap kész kötvényeket kibocsátani, hogy megteremtse a szükséges pénzügyi eszközöket új, összesen további 500 milliárd dollárt igénylő válságellenes hitelezési programjához.

Ez a megoldás elsősorban a még a fejlődő országok közé sorolt jelentős államok, elsősorban Kína, Brazília, továbbá Oroszország igényeit tükrözi, mely államok nem kívántak komolyabb közvetlen pénztámogatással beszállni az IMF nagy válságellenes sürgősségi hitelcsomagjába. Az azonban a kötvénykibocsátás terve mellett sem biztos, hogy az 500 milliárd dolláros hitelalap-növelés sikerrel megvalósul - írják a jelentések.

Szombaton az IMF "politikai döntéshozó bizottságának" ülésén Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter hangsúlyozta a hiteltámogatás jelentős növelésének szükségességét , azt húzva alá, hogy az IMF-nek rendelkeznie kell a válsághelyzetben mind a fejlett, mind a fejlődő országok igényeire hathatós választ adó forrásokkal, illetve eszközökkel, hogy a fél billió dollárral az új hitelezési alap, a NAB összesen 750 milliárdra növekedhessen.

A kötvénykibocsátás tervében kifejeződne az úgynevezett feltörekvő államok nagyobb "beleszólási" lehetősége is az IMF politikájába, döntéseibe. Geithner szerint az IMF egész irányítási rendszerén változtatni kell majd, rugalmasan újraosztani a tagországi kvótákat. A kötvénykibocsátás pedig felveti annak szükségességét, hogy az IMF a kötvényeit jegyzők részére kamatot ígérjen, majd fizessen is.

Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója a nevezett bizottság ülését követően kijelentette: "biztos vagyok abban, hogy ezzel az eszközzel élni fog az IMF".

Voltak már a G20 tagországai közül, például India, amelynek képviselője most Washingtonban jelezte: 10 milliárd dollár értékben vásárolna IMF-kötvényt.