Itt van Bajnai programja! Kiket nem érint? Kik a nyertesek?

Nyilvánosságra hozták a Bajnai-kormány egy éves válságkezelő programját. A kormány elsődleges célja a versenyképesség javítása, a munkaerő-piaci aktivitás növelése, amelynek érdekében elkerülhetetlen az adórendszer átalakítása, az adóterhek csökkentés.

A Bajnai Gordon miniszterelnök által vasárnap bejelentett, 2009-re vonatkozó adóelképzeléseket ismertetve Oszkó Péter elmondta: a személyi jövedelemadó alsó kulcsának jelenlegi 1,7 milliós  sávhatárát 1,9 millió forintig tervezik kitolni , a munkaadói járulékcsökkentés 5 százalékpontos lenne a minimálbér kétszereséig, a jövedéki adó pedig átlagosan 5-6 százalékkal emelkedne.

Az áfa felső kulcsának idei évre tervezett 25 százalékra emeléséből befolyt összegeket a foglalkoztatás és az aktivitás serkentésére fordítják, ugyanakkor a - tejre, tejtermékekre, kenyérre, pékárúra és a távhőre vonatkozó - 18 százalékos kedvezményes, átmeneti kulccsal a romló jövedelmi viszonyok mellett élőkre is figyelemmel lesznek.

Ha nem kezdjük meg azonnal a válságkezelést, ha nem változtatunk az állami újraelosztás méretén és szerkezetén, ha nem javítjuk növekedési esélyünket, és nem erősítjük meg az ország iránti bizalmat, minden korábbinál súlyosabb következményekkel kellene szembenézni. Gyors ütemben nőne az államadósság, tovább gyengülne a forint, sok tízezer család számára nehezen finanszírozhatóvá válnának a devizahitelek, csődhullám sújtana egyes ágazatokat, és sok százezer ember megélhetése kerülne veszélybe - olvasható a dokumentumban.

Ezért a válságkezelő kormány – amellett, hogy mindenben ellátja feladatát, és maradéktalanul eleget tesz az alkotmányban és jogszabályokban rá rótt kötelezettségeinek – legfőbb célkitűzésének a válság gyors és hatékony kezelését tekinti.

A kormány válságkezelése akkor lehet sikeres, ha növekszik a magyar gazdaság növekedési potenciálja, és akkor hatásos, ha visszaszerzi a piacok bizalmát.

A program az export 12-14 százalékos, míg a lakossági fogyasztás 7-8 százalékos, a beruházások mintegy 10 százalékos visszaesésével számol.

"A belföldi felhasználás csökkenő importigénye és a külkereskedelemben várható cserearány-javulás miatt a nettó export pozitív hozzájárulásának növekedésére lehet számítani, ami a külső egyensúlyban is érdemi javulást fog jelenteni. A folyó fizetési mérleg hiánya 2009-ben a GDP 4-4,5 százalékára mérséklődhet, a külső finanszírozási igény ennél lényegesen kedvezőbb, a GDP 2,5 százaléka lehet. A tavaly ősztől kezdődött dezinflációs folyamatokat továbbvetítve 2009 első felében csökkenő inflációs ráta várható, az év második felétől a normál áfakulcs növelése, illetve a jövedéki adók emelése azonban növeli az inflációt" - írják a programalkotók.

A gazdasági növekedést illetően a kormány idén a már köztudott 5,5-6 százalékos csökkenéssel, míg jövőre egy enyhe eséssel számol, ám 2012-2014-től - a most meghozott intézkedéseknek köszönhetően - már 3,5-4 százalékos növekedést prognosztizál.

"Az államadósság 2010-ben tetőzik, majd a gazdasági növekedés várható beindulásával párhuzamosan dinamikusan csökkenni kezd. A 2008 végén lehívott IMF által nyújtott hitel teljes visszafizetésére 2012-ben kerül sor. A kisebb adósság és a várhatóan csökkenő kamatok miatt kisebb lesz az adósságszolgálat, ami 2013-tól automatikusan visszafogja az állami kiadások szintjét" - fogalmaz a dokumentum.

A megtett válságkezelő intézkedések között felsorolják a közszféra kétéves bérbefagyasztását, a 13. havi juttatás elvételét - mindezt a közalkalmazottak munkahelyének megőrzéséért.

A családi pótlék összegének szintén két évre történő befagyasztását azzal indokolják, hogy csak így őrizhető meg ez a támogatási forma. A gyes és gyed két éves határidejét pedig azzal, hogy a nők időben visszatérjenek a munkaerőpiacra.

Az intézkedések között szerepel a táppénz 10 százalékpontos csökkentése, a nyugdíjkorhatár emelése, amellyel a rendszer hosszú távú fenntarthatóságát biztosítanák. Megszűnik a gáz- és távhőár-kompenzáció és nem fizetik ki a 13. havi nyugdíj hátralevő részét - így biztosan ki lehet fizetni a 12. havit is.

Kiket nem érintenek az intézkedések?

Ugyan a válságkezelő kormány programja számos ponton érinti az újraelosztás rendszerét, mindazok, akik jelenleg jogosultak gyesre és gyedre, a továbbiakban is változatlan feltételek mellett fogják kapni juttatásaikat. Az ún. szocpolt és kedvezményes lakáshiteleket eddig igénybe vevőket nem érintik a támogatási formákra vonatkozó jövőbeni szigorítások. A nyugdíj-megállapításra vonatkozó szabályok megváltozása kizárólag a jövőben nyugdíjba vonulókat érinti, a már megállapított juttatással rendelkezőkre kizárólag a 13. havi nyugdíjhoz és a nyugdíjkorrekcióhoz, emelésekhez kapcsolódó változások lesznek hatással - olvasható a programban.

Kik a válságkezelés elsődleges nyertesei?

"A válságkezelés középpontjában a meglévő munkahelyek megőrzése és újak teremtése áll. Akinek van állása, a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően nagyobb biztonságban tudhatja megélhetését, aki pedig munkát keres, a támogatási programoknak köszönhetően nagyobb eséllyel tud elhelyezkedni.

A személyi jövedelemadó átrendezése révén a munkavállalók 90 százaléka jobban jár, a legalacsonyabb kulcs szerint adózik, több pénz marad a zsebében. A járulékcsökkentés hatására számottevően csökkennek a munkaadók bérterhei, így alacsonyabb lesz a teljes bérköltségük, ami segít a munkahelyek megtartásáért és létesítéséért folyó versenyben. Szintén csökken a vállalatokat terhelő általános adóterhelés. Számos támogatási és hitelprogram indul munkahelymegőrzés és -teremtés céljával. Célzott uniós források, tőkejuttatások segítik a cégek, kiemelten a kis- és középvállalkozások fejlesztéseit. A részben uniós pénzekből megvalósítandó építési, infrastrukturális beruházások jelentősen növelik az iparági vállalatok megrendeléseit.

A bölcsődeépítéssel, a családi napközi rendszerének fejlesztésével, valamint a célzott támogatásokkal segíti az állam a gyermekes anyák könnyebb újbóli munkába állását. Komplex, célzottabb foglalkoztatási programok segítik a hátrányos munkaerő-piaci helyzetben lévők – alacsony végzettségűek, 50 év felettiek, a nők és a romák – visszatérését a munkába.

A nyugdíjrendszer átalakításai részben lemondást követelnek az idősektől, de a változtatások összességében hosszú távra garantálják a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését, így szolgálják az idősek biztonságát.

A nehéz helyzetben lévő devizahitelesek terhei a forint stabilizálódása és a bankokkal kötött megállapodások révén nem növekednek tovább.

Továbbra is kedvezményt élveznek azok a fogyasztók, akik energiatakarékossági felújításba fognak.

Mindezekkel összességében az ország egésze jobban jár: jobb eséllyel tudjuk leküzdeni a válságot, jobb állapotban kerülhetünk ki abból, így nagyobb biztonságban lesznek a magyar családok, a munkahelyek és a vállalkozások" - próbálja megédesíteni a dokumentum a keserű pirulát.

A tervezett intézkedések lehetővé teszik a 3%-os ESA-szemléletben számolt hiánycél betartását, még a gazdaság 6%-os GDP visszaesése esetén is.

A kormány a program elfogadását követően haladéktalanul tárgyalásokat kezdeményez az IMF-fel, valamint az EU-val a kormány által vázolt makrogazdasági pályáról és az ahhoz szükséges intézkedésekről, és készen áll arra, hogy megvitassa az alappályát és az ehhez képest felmerülő alternatív irányokat azzal a céllal, hogy a recesszióból történő leggyorsabb kilábalást megvalósító megállapodás jöjjön létre.

A program szót ejt az euró bevezetéséről is.

Az eurózónához való csatlakozást a tartós pénzügyi biztonság egyik zálogának nevezi. "Magyarország számára az euró bevezetése egy olyan középtávú nemzeti cél, amely felvázolja, milyen gazdaságpolitikát kell folytatnunk. A programban szereplő intézkedések hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország fenntartható módon teljesítse az Európai Unió által előírt feltételeket.

A kormánynak szándékában áll kezdeményezni olyan Nemzeti Eurófelügyelő Bizottság felállítását, amely folyamatosan nyomon követi a makrogazdasági helyzet, az arra adandó válaszok és az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítésének összhangját.

A konkrét intézkedések között felbukkan az utazási kedvezmények rászorultság-alapúvá tétele.

A lakosság különböző csoportjai által igénybevett utazási kedvezmények biztosítása miatt a közlekedési szolgáltatóknál jelentkező bevételkieséseket az állam részben a fogyasztói árkiegészítés rendszerén keresztül ellentételezi (106 milliárd forint). A jelenlegi kedvezményrendszer közel 6-7 millió fős, az érintettek szociális helyzetétől teljesen független. A kormány kezdeményezni fogja a kedvezményrendszer olyan, rászorultság-alapú átalakítását, amely a jelenlegi költségvetési terhek érdemi mérséklése mellett csak azon lakossági csoportok kedvezményeit tartja fenn, akik valóban rászorultak az utazási támogatásra.

A közmédia támogatásának csökkentése. A közmédiumok (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Duna Televízió) a műsorterjesztési költségeikre – 2009-ben 16 Mrd Ft összegben – költségvetési támogatásban részesülnek. Ezen túlmenően az MTV Közalapítványa is kap 9,4 Mrd Ft-os támogatást. A hatékonyabb és takarékosabb gazdálkodásra késztetés miatt a közmédia támogatását idén és jövőre csökkentjük.

Az uniós agrártámogatásokat kiegészítő hazai társtámogatások (ún. top-up) csökkentése. A régi tagországokénál alacsonyabb uniós területalapú támogatás szint lehetővé teszi nemzeti kiegészítő támogatás (top up) nyújtását. Az uniós források növekedése miatt idén lehetőség nyílt a hazai önrész támogatásának csökkentésére. 2010-ben az agrártámogatások rendszerében áttérünk az összevont támogatási rendszerre, amelyhez igazodva határozzuk meg a nemzeti kiegészítő támogatás mértékét. (Erről egyébként már a Gyurcsány-kormány döntött, összegszerűen ez 33 milliárdos megtakarítást eredményez - A szerk.)

Adókikerülés visszaszorításáról, azaz további szigorításokról is ír a program.

 Adóparadicsomba menekített jövedelem és a vagyon adóalapba vonása
o az adóparadicsomokban alapított ún. ellenőrzött külföldi társaságok fogalmának pontosítása, és adókötelezettségük kiszélesítése nem csupán az onnan kivont, de az oda allokált jövedelemre is, mind magánszemélyek mind társaságok vonatkozásában

 Forrásadóztatás
o forrásadók bevezetése, visszavezetése (ez praktikusan olyan országokba történő kifizetéseket érinthet, amelyekkel nincs kettős adóegyezményünk), ami vonatkozna a belföldi forrásból fizetett kamatra és jogdíjra, a belföldi társaságok részesedésének értékesítéséből származó árfolyamnyereségre, esetlegesen ilyen országokba fizetett egyéb szolgáltatási díjakra is.

Járulékalapnak a tevékenység valós értékéhez való igazítása.

A hatékonyabb, és méltányos, általánosan érvényesíthető illetékbeszedés érdekében az ingatlanügyletekre fizetendő illetékek rendszere átalakul.

A kormány hozzányúlna a közösségi közlekedéshez és a MÁV-hoz, 200 km közutat építene, és felújítana 170 km vasútvonalat is. (A magyarországi közúthálózat mintegy 30 ezer km hosszú, míg a vasúthálózat nagyjából 8 ezer km - A szerk.)

A közösségi közlekedés hatékonyságának javítása

"Regionális alapon működő integrált közlekedési rendszer koncepciójának kialakítása, elektronikus jegyrendszer bevezetésének előkészítésével párhuzamosan. A közszolgáltatások jelenlegi szervezése és színvonala, kiváltképp a vasúti és a közúti közösségi közlekedés összhangja nem megfelelő, ezért a jövőben a helyi igényekhez jobban illeszkedő, az eddiginél magasabb színvonalú ellátást biztosító szolgáltatást kívánunk elérni. Az elektronizált jegykezelés révén az utazók valós igényeit az eddiginél hatékonyabban lehet kiszolgálni, miközben az állami támogatások felhasználása is átláthatóbbá válik.

A MÁV-csoport működésének hatékonyabbá tétele a feladatkörök racionalizálásán és a főtevékenységhez nem kapcsolódó feladatok leválasztásán keresztül. A következő időszakban előkészítjük a MÁV csoportszintű szervezeti átalakítását, megkezdjük a vasúttársaság ingatlanvagyonával kapcsolatos tulajdonviszonyok tisztázását, illetve meghatározzuk a jövőbeni hasznosítás kereteit. A több év alatt bevezetésre kerülő intézkedések alapelve, hogy minél jobban közelítsen a csoport működése a piaci szolgáltató modellhez, ezáltal jelentős hatékonyságjavulást elérve.

Infrastrukturális fejlesztések folytatása

Több mint 2000 km út. Hét új országos főútszakasz átadása mellett több mint 400 kilométer közúti projekt indul el, és további 900 kilométer új, illetve felújított alacsonyabb rendű útszakaszt adunk át. Magyarország hét régiójában összesen több mint 2000 km út újul meg 2013-ig, és mintegy 800, köztük számos hátrányos helyzetű kistelepülés elérhetősége javul.

170 km vasúti fejlesztés. A jelenleg folyamatban lévő vasúti projektek 170 km pályaszakaszt érintenek. Összesen közel 400 kilométeren tervezünk felújítást 2013-ig, 570 Mrd Ft értékben ezzel is hozzájárulva az Európai közlekedési folyosók fejlesztéséhez.

Magyarország az EU által fejlesztett transzeurópai hálózatok (TEN) fontos metszéspontján fekszik, amely Románia és Bulgária EU-csatlakozása folytán felértékelődött. Erre a geopolitikai helyzetre alapozva kezdeményezzük bekapcsolódásunkat újabb uniós projektekbe, amelyek felgyorsítják az országunkon átvezető vasúti folyósok kiépítését és a szomszédokkal való összekapcsolódást.

Megkezdjük a használatarányos elektronikus díjfizetési rendszer bevezetését, melynek célja, hogy biztosítsa a közúthálózat fenntartásához, továbbfejlesztéséhez szükséges forrásokat. Igazságosabb közteherviseléshez vezet, mert a költségeket a használók arányosan viselik, miközben növeli a környezetbarát vasúti és vízi szállítás versenyképességét. A rendszer lehetővé teszi a díjfizetést elmulasztók fizetésre kényszerítését" - áll a dokumentumban.