Itthon is hajtóvadászat indul az adóelkerülők ellen!

Pontosítanák az adóparadicsomokban alapított úgynevezett „ellenőrzött külföldi társaságok” fogalmát, szélesítenék e cégek adókötelezettségét. E vállalkozások és magánszemélyek a jövőben nem csupán az alacsony adózású országokból kivont, hanem az oda allokált jövedelmek után is kötelesek lennének Magyarországon (is) leróni az adókat.

A Világgazdaság értesülése szerint a holnap a T. Ház elé kerülő jogszabálycsomagban szerepel a magánszemély és a cégek jövedelme közötti kapcsolat „szorosabbra fűzése” is. Az offshore vállalkozások egyik tipikus felhasználási területe ugyanis éppen az, hogy a tulajdonosok a minimális adóval kecsegtető államokban „veszik ki” cégükből az amúgy nem ott keletkezett jövedelmet.

Miközben az alacsony adózású területekről „hazahozott” jövedelmeket és vagyonokat már ma is adó terheli Magyarországon, a kormány most arra törekszik, a magyar cégekhez és magánszemélyekhez kötődő, az alacsony adókulcsú államokba kerülő pénzekre szintén kivesse a magyar adójogszabályok hálóját. Tény: ehhez arra van szükség, hogy az adóhatóságnak legyenek adatai az ilyen ügyletekről. A magyar cégadatok szerint hivatalosan mintegy 1700 olyan vállalkozás működik itthon – a valós szám ennél jóval magasabb lehet –, amelynek a tulajdonosai között offshore-államokban bejegyzett cégek is megtalálhatók.

A BDO Forte Könyvvizsgáló, Adó- és Pénzügyi Tanácsadó Kft friss elemzése szerint az adóparadicsomokban bejelentett válalkozások idén  valószínűleg "meleg pillanatokat fognak átélni". Az adózás alól kivont magánvagyonok értékét nemzetközi pénzügyi tanácsadók 2007-ben 7,3 milliárd dollárra becsülték.

"A közelmúltban számos gyakorlati példa mutatta, hogy az eddig semmifajta adójogi együttműködést nem biztosító adóparadicsomok is fokozatosan változtatnak korábbi elutasító magatartásukon és akár egyezmények hiányában is vállalják a kölcsönös információcserére vonatkozó kötelezettséget a fejlett, de magas adókulcsú államok irányában.” – hangsúlyozta Gerendy Zoltán, a cég ügyvezető partnere és hozzátette:

Az adóparadicsomokat évek óta az OECD minősíti és legutóbb 2008-ban készített átfogó felmérést a nemzetközi adójogi együttműködés aktuális helyzetéről, valamint az ez év áprilisi londoni G20 csúcstalálkozóval egy időben egy un. progress report-ot is közzétett az egyes adóparadicsomok együttműködési készségéről, az információcserét is tartalmazó nemzetközi adójogi együttműködés helyzetéről. 

Az ez év áprilisi OECD besorolás szerint már csak négy ország (Costa Rica, Malajzia, Fülöp Szigetek és Uruguay) nem mutat elkötelezettséget a nemzetközi adózásnak megfelelő szintű együttműködésre, azaz a korábbi besorolások szerint még nem együttműködőnek minősülő három utolsó európai ország, Lichtenstein, Monaco és Andorra is időközben már vállalta az egyoldalú adatszolgáltatást adózási kérdésekben. Az együttműködés célja az információcsere, azaz az adóparadicsomban működő társaságra vonatkozó banki, tulajdonosi és számviteli információk megszerzése adójogi célokra.

Az adóparadicsomok elleni összehangolt nemzetközi fellépéssel és az adóhatóságok közötti nemzetközi együttműködés jelentős kibővülésével lezárulni látszik ezeknek a területeknek a korábbi időszak információszegény helyzetéből eredő relatív biztonsága.
 
Hogy mit hoz a jövő, még nehéz megjósolni. Az azonban már biztosnak látszik, hogy a korábbi „paradicsomi” adómodellek újbóli átgondolásra szorulnak és a jövőben a nemzetközi adótervezés még mindig jelentős előnyöket kínáló, de biztonságos és áttekinthető új irányai fognak felerősödni.