Összefogás pártállás nélkül – ezúttal Magyarországon

Debrecen a magyarországi kiválasztott helyszín – ezért tartják a cívisvárosban a nemzetközi tanácskozást. A döntést a projektben részt venni kívánó országok hozzák majd meg, ehhez „mankóként” használják a független nemzetközi szakértői csoport minősítését, amelyet egy előre kidolgozott szempontrendszer alapján készítenek el, ám rangsorolás nélkül. Az idén talán már megszületik a döntés.

Az Európa legnagyobb tudományos befektetéseként tervezett, egy majdan felálló nemzetközi konzorcium által finanszírozott ESS elnyeréséért – a mai Magyarországon szinte egyedülálló módon – pártállástól függetlenül egyesült erővel küzd a kormányzat, a helyi önkormányzat, európai parlamenti képviselőink, a tudományos és üzleti élet reprezentánsai és a civilek. A konferencián például részt vesz Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, Herczog Edit Európa Parlamenti szocialista képviselő, az ESS Nemzeti Tanács elnöke, Egyed Géza miniszterelnöki megbízott is. A széleskörű támogatást mutatja, hogy – az ESS Nemzeti Tanácsot és magukat is képviselve – több közéleti személy is erősíti a helyszínen a magyar lobbyt: a többi között Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter, ügyvéd; Kapolyi László országgyűlési képviselő, az MTA tagja; valamint Bojár Gábor, a Graphisoft Zrt. elnöke. S ott lesz – természetesen – az a magyar tudós, akinek köszönhető a felfedezés, amelyet a majdani kutatási célú részecskegyorsító alkalmaz majd: az úgynevezett hosszú impulzusú neutronforrás ugyanis Mezei Ferenc fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja találmánya.

És hogy mi is tulajdonképpen az „ügy”? Egy olyan békés célú projekt, amely a XXI. század anyagvizsgálati módszerét teszi majd lehetővé, mely iránt a szakemberek szerint rohamosan nő az igény. Veszélye nincs a környezetére, még a vizsgált anyagot sem roncsolja. Jelenleg az EU egyik legnagyobb tervezett kutatás-fejlesztési berendezése. Egy neutronforrás központot hoznának létre, főként az anyagtudományok, a nanotechnológia és a molekuláris biológia terén folytatandó alap- és alkalmazott kutatásokra. Ilyen, teljesen békés célú anyagvizsgálati módszert lehetővé tevő központ jelenleg ma még csak egy működik a világban (az USA-ban, Oak Ridge-ben) és egy épül, Japánban.

Magyarország 2007-ben döntött a versengés mellett, akkor választották ki Debrecent, mint helyszínt (tartalékként egyébként Szegedet nevezték meg). A beruházásért a spanyol Bilbao és a svéd Lund a vetélytársa Debrecennek. (A versengés egyébként nagyon nemes, Debrecen és Bilbao máris együttműködési megállapodást kötött, függetlenül attól, hol lesz végül az ESS.) A beruházás azon a helyszínen jöhet majd létre, amely számára legkorábban áll rendelkezésre a szükséges nemzetközi pénzügyi támogatás, és amelyet az ESFRI (Európai Stratégiai Kutatási Infrastruktúrák Fóruma) nemzetközi szakmai szervezet is alkalmasnak ítél a berendezés befogadására. Ez utóbbi jóváhagyását már mind a három helyszín megkapta. Debrecen a versenyben a kezdetektől jól állt, legalábbis Masatoshi Arai japán neutronkutató, az ESS nemzetközi, fizikusokból álló tanácsadó testületének tagja már 2007. végén – a három helyszínt végigjárva – az MTI-vel azt közölte: mindhárom helyszín kiemelkedő, de a szervezés Debrecenben a legjobb. Debrecen a legalkalmasabb jelölt - mondta.

Magyarország mindenesetre anyagilag is a projekt mellé állt: tavaly szeptemberben garanciát vállalt egy kilencven milliárd forintos önrészre, ha a konzorciumi tőkejegyzés eléri az elégséges mértéket. Amennyiben a berendezés Magyarországon valósulna meg, úgy az ország biztosítaná a beruházási költségek mintegy 30 százalékát. A projekt összköltsége a befogadó város által térítésmentesen átadott földterület ára és a projekt előkészítési költsége nélkül mintegy 1,1 milliárd euró. A potenciális résztvevők elvárásaihoz és a versenytársak ajánlataihoz igazodva, a gazdaságossági számítások elvégzése után döntött Magyarország az önrész nagyságáról. A mintegy kilencven milliárd forintot három forrás, egyenlő arányban biztosítja: a központi költségvetés, a Strukturális Alapok (Regionális Operatív Program (ROP) és Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP)) és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap.

 Az ESS megtérülő beruházás lesz, s így elnyerése mindenképpen számtalan haszonnal jár majd. A központ élettartamát negyven évre becsülik, s ezalatt, évi mintegy négyezer kutató dolgozna Debrecenben. De már a kivitelezés szakaszában is rengeteg elpőnnyel és haszonnal járna a projekt: például jelentős infrastrukturális fejlesztéseket generálna, fejlődésre ösztökélné a szolgáltató szektort, s több ezer munkahelyet teremtene közvetlenül és indirekten. Emellett a hazai tudományos élet képviselői közvetlen kapcsolatba kerülnének az idelátogató kutatókkal, tudósokkal, ráadásul egyfajta fordított irányú brain drain-re nyílna lehetőség. De közvetetten is erősítené a k+f szerepét a gazdasági életben. S akkor még nem szóltunk a központi költségvetést és a helyi önkormányzati büdzsét gazdagtó adó- és járulékbevételekről, a külföldi kutatók által itt töltött – becsülten - évi 60 ezer vendégéjszakának hatásairól. Számítások szerint egyébként az általuk elköltött összeg jóval meghaladná az üzemeltetési költségek Magyarországra jutó részét. S végül, de korántsem utolsó sorban közép- és hosszabb távon az ESS környezetébe települő kutatóhelyek és a high-tech iparágak szereplői további euró milliárdok beruházásával az adott térségben, jelentős továbbgyűrűző gazdaságélénkítő hatásokat gerjesztenek.  

-->