Több magyar nyertes

„Négy nyertes projektben magyar a vezető partner, további huszonkilenc pályázatban pedig van magyar közreműködő” – tájékoztatta lapunkat Mikulás Brigitta, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Nemzetközi Együttműködési Programok Irányító Hatóságának vezetője.

Az EU 2007-től érvényes kohéziós politikájában új – harmadik – célkitűzésként szereplő európai területi együttműködés nyolc uniós tagállamra (Ausztria, Bulgária, Görögország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Románia, Olaszország), hat EU-s tagságra pályázóra (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Szerbia, Montenegró), valamint Moldovára és Ukrajnára terjed ki.

Az itteni projektek általában leginkább a kutatás-tervezési szakmai együttműködést szolgálják, de a szakemberek szerint kitűnő lehetőséget teremtenek a nagyobb transznacionális beruházások előkészítéséhez is.

„Minél több partnert sikerül bevonni egy-egy ilyen projektbe, annál sikeresebb a pályázat” – hangsúlyozta az NFÜ illetékese. Eltérően a határ menti programoktól, a transznacionális együttműködéseknél akár a húszat is elérheti az egyes projektekben részt vevők száma.

A program első pályázati kiírásán kétfordulós megmérettetés után, a monitoringbizottság döntése alapján 42 projekt kaphat összesen 35 millió eurónyi uniós támogatást. Mindez a teljes 2007–13-as keret 37 százalékának a lekötését jelenti – derül ki a közösségi program honlapján (www.se-eu.net) található közleményből. Ez egyúttal arról is tájékoztat, hogy a következő pályázati kiírás várhatóan szeptemberben jelenik meg.

A program prioritásai között első helyen szerepel az innováció és a vállalkozások támogatása, például hálózatépítéssel, megfelelő üzleti környezet kialakításával. A második a sorban a környezet védelme és fejlesztése, többek között az integrált vízgazdálkodás fejlesztése, az árvizek, a környezeti ártalmak megelőzése, a természeti értékek oltalma és a védett területek összefogása a hatékony energia- és erőforrás-felhasználás révén. A harmadik az elérhetőség javítását szolgálja az elsődleges és másodlagos közlekedési hálózatok fejlesztésével, valamint a digitális együttműködés erősítésével. Végül a negyedik prioritás a térségek fenntartható növekedése érdekében a transznacionális szinergiák erősítésére összpontosít, például a városi/települési problémák kezelésével, a turisztikai/kulturális vonzerő és a megközelíthetőség javításával.