A válság után visszafejlődhet a globalizáció
Ha elmúlik a válság neheze, akkor valószínűleg egy kevésbé globalizált világban találjuk magunkat, amelyben a nemzetközi kereskedelem lassabb ütemben növekszik, szűkösebbek a külső finanszírozási források, a fejlett ipari államokban pedig erősen megcsappan az étvágy a hatalmas folyó mérlegdeficitek felhalmozására. Vajon ez a vég eljövetelét jelenti a fejlődő államok számára?
Nem feltétlenül. A fejlődő államokban a növekedés három variáns szerint jelentkezik. Az első a külföldi hitelek felvételén alapul, a másodikban a nyersanyagpiaci áremelkedés melléktermékeként jelentkezik, a harmadik esetben a növekedés forrása a gazdasági szerkezetváltás és az új termékekbe irányuló diverzifikálás.
Az első két csoport számára elkerülhetetlenül rosszul végződnek a dolgok. A stabil, hosszú távú növekedést produkáló államok ettől eltérő stratégiát követtek: feldolgozott és más, „modern” termékek előállítására diverzifikálták a gazdaságukat.
Világpiaci térnyerésük folytán növelni tudták a foglalkoztatást a nagy termelékenységgel működő ágazatokban is. Ezekben az országokban a kormányok nemcsak egyszerűen jó makrogazdasági politikát és helyes külgazdasági orientációt követtek, hanem „produktivista” módszereket is alkalmaztak, például alulértékelt valutát, célzott iparpolitikát és szigorú pénzügyi ellenőrzést. Mindennek legjobb példáját Kína adta.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.