Amerika?! - Hozzá kell szokniuk a magas munkanélküliséghez

Állások százezrei tűnnek el ugyanis – vélhetően örökre – az olyan ágazatokban, mint az autógyártás és a pénzügyi szolgáltató szektor – idézi a Business Report hírét a Humán Rent munkaerőpiaci hírlevele.

A már most is megfigyelhető átrendeződés nyomán számos közgazdász újragondolná, mi tekinthető a munkanélküliség „természetes” szintjének. Tehát melyik érték az, ami mellett az állástalanok száma nem gyorsítja és nem is lassítja az inflációt. Az aktuális adatok riasztóak, az áprilisi munkanélküliséget 8,9 százalékra várják a Bloomberg által megkérdezett elemzők, márciushoz képest négytized százalékos emelkedést prognosztizálva. Ez a havi növekedési ütem 1983 óta a leggyorsabb lehet.

Laurence Ball, a University of Baltimore professzora szerint a munkanélküliség 10 százalék körül tetőzhet. Szavai szerint „hosszú idő kell még ahhoz, hogy újra öt százalékon lássuk” a mutatót. Edmund Phelps, a Columbia University Nobel-díjas professzora szerint a munkanélküliség a korábbi évtizedekben megtapasztalt mintegy 5,5 százalékos értéknél magasabban fog húzódni az új egyensúlyi szint, és akár a 7,5 százalékot is elérheti.

Az 1990-es évek közepén a termelékenység jelentős javulása segített abban, hogy a „természetes” munkanélküliségi ráta hatról öt százalék körüli szintre csökkenjen. Akkor a profit-éhes vállalatoknak több alkalmazottra volt szükségük. Most ennek a fordítottja fenyeget. Az álláskeresőknek már ma is csaknem egynegyede több mint fél éve nem talál munkát magának. Rekordmagasságban 51,5 százalékon állt márciusban a véglegesen elbocsátottak aránya – azoké, akik nem számítanak rá, hogy eredeti állásukba visszakerülnek. A tömeges, egyszerre 50 vagy több főt leépítések száma szintén sosem látott szintre nőtt: 2933 alkalommal összesen mintegy 300.000 állást szüntettek meg.

A nyolcvanas évek elejének gazdasági visszaesése során állásukat elvesztők jelentős és hosszan tartó veszteséget voltak kénytelenek elszenvedni jövedelmükben. Egy átlagos, negyven éves férfi, ha abban az időszakban munkanélkülivé vált, egész karrierjét tekintve 20 százalékkal keresett kevesebbet, mint aki megtarthatta állását a nehézségek közepette.

Lawrence Mishel, a washingtoni Gazdaságpolitikai Intézet (Economic Policy Institute) elnöke szerint „az emberek hajlamosak azt gondolni, hogy amikor a recesszió véget ér, majd a munkaerőpiac is visszatér a korábbi állapotokhoz. Azonban ez a kérdés most egészen máshogy alakulhat.”