A GDP arányos államháztartási hiánynál a 3,9 százalékra megemelt mérték valójában egy ciklikusan kiigazított mutató, hiszen az a GDP csökkenése és nem a hiány növekedése miatt vált szükségessé - mondta a legtöbbször említett maastrichti jelzőszámról Barcza György. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben idén nem lenne gazdasági visszaesés, akkor a 2009. évi magyar államháztartási deficit mutató jobb lenne, mint a tavalyi 3,4 százalék - húzta alá a K and H Bank vezető elemzője. Hozzáfűzte: ha a gazdaság 2011-ben már növekvő pályán lesz, akkor a deficit bizonyosan 3 százalék alá kerülhet.
Az infláció miatt jobban fájhat a döntéshozók feje, mivel a már bejelentett intézkedések nyomán idén az átlagos infláció elérheti az 5 százalékot és jövőre is 4 százalék körül alakulhat - jelezte az elemző. Barcza György úgy véli, hogy már az áprilisi év/év alapon mért 3,4 százalékos inflációban is nagy szerepe volt a gyengülő árfolyamnak, ugyanakkor ma igen nehéz felmérni a recesszió miatt fellépő szűkülő kereslet hatását.
A jelenlegi helyzet alapján Magyarországon legkorábban 2013-ban lehet euró, s két évvel korábban, 2011-ben lehet belépni az ERM-2 rendszerbe, azaz idén biztosan nem, jövőre valószínűleg nem - magyarázta az elemző.
Barcza György arra is felhívta figyelmet, hogy mind az Európai Unió, mind az Európai Központi Bank akkor egyezik bele, hogy belépjünk az ERM-2 rendszerbe, ha meggyőződik a legfontosabb mutatók fenntarthatóságáról, márpedig amíg a válság tart, addig ezt nehéz bizonyítani.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.