Király: "Egy jó három-négy éves válság elején vagyunk"

Egy jó három-négy éves válság elején vagyunk – mondta Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a GKI üzleti konferenciáján. A Lehmann Brothers csődje után éles váltás történt, a különösen sérülékeny országokból menekülni kezdtek a befektetők, és Magyarország igen sérülékenynek számít. Ezt egyik oldalról az állami túlköltekezés okozta, de csak egyharmad arányban, a fennmaradó részt a lakosság tette. Igen alacsony szintre csökkent a megtakarítás és nőtt a hitelállomány - az a hit állt a devizahitelezés mögött, hogy a forint mindig a 250-es szint körül lesz.

A gazdaságpolitika tudta volna mérsékelni a kockázati felárat, ez esetben az alapkamat is alacsonyabb lehetett volna, és nem lett volna ilyen nagy a devizahitel költségelőnye a felvevők számára.

Még mindig okozhat meglepetéseket a válság, mint ahogy februárban-márciusban, amikor a régió megítélése rohamosan romlott. Ekkor Magyarország már a régióval együtt szakadt be, míg októberben alulteljesítette a régiót az ország.

Egy felelős bankárnak fel kell ismernie, hogy a válságban is a hitelezés növelésével lehet segíteni a gazdaságot. A ma meg nem adott hitel a holnapi ügyfél elveszítését jelenti.

2008 októbere óta nőtt az anyabanki források aránya, és csökkent a bankok egynapos betétállománya. A külföldi bankok tehát nem vonták ki a forrást a gazdaságból. A hitelminőség romlása azonban elkerülhetetlen - igaz, itt nem volt árbuborék az ingatlanpiacon, de még így is csökkenhetnek az árak. A szektor jövedelmezősége emiatt mindenképp csökkenni fog.

A gazdaságpolitika egyet tehet, hogy visszaszerzi a bizalmat, mert nincsenek további tartalékai. A pénzügyi közvetítő rendszer átalakulása elkerülhetetlen, védelme a gazdaság elemi érdeke.

Nem a lakossági fogyasztás visszafogásával, hanem a termelés fenntartásával kell átvészelni a válságot rövid távon. A finanszírozás fenntartásával el kell kerülni, hogy ne 30 százalékos csődrátával menjen keresztül a válságon a hazai kis- és középvállalati szektor. Az MNB most felismerte, hogy az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás egyszerre fontos. A klasszikus jegybanki modellekben eddig a pénzügyi szektor akadálymentesen működött, de ez megdőlt.

Az állampapírpiac stabilizálódott, de nem normalizálódott, de ezügyben az ÁKK és a jegybank több lépést is tett. Jelenleg is folyik a vita az EKB-vel, hogy ezügyben megsértette-e a nemzetközi szabályokat. Az állampapírpiacot ezért az MNB nem tudja a mostaninál direktebben élénkíteni.

A piac likviditásának megteremtése a legfontosabb. A kamatszint ugyanannyival van a régiós országok felett, amennyivel a kockázati megítélésünk rosszabb. Amíg nem jobb a kockázati megítélésünk, mint Törökországé és Dél-Afrikáé, addig nem lesz alacsonyabb a kamatszintünk sem. A jegybank a kamatcsökkentéssel csak egy valutaválságot érne el.